Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

lovasukkal vették ostrom alá az erődítményt, amelyet Ludányi Tamás és párthívei nagy haddal őriztek. Csak nagy anyagi és véráldozattal tudták elvenni tőlük a várat. Ezt követően a püspökkel és Debrőivel tartó hűtlenek többségét Rozgonyi Simon jobb belátásra tudta bírni. A rábeszélésének köszönhetően csupán Debrői nem tért meg közülük a király hűségére, inkább Erdélybe menekült. Ám mielőtt odaérhetett volna meg kellett ütköznie Perényi Péterrel is, aki számos válogatott fegyveres lovassal és zsoldos gyalogossal vette fel vele a harcot. Bár Perényi mindkét kezén és a fején is „halálos" sebeket kapott, a testét pedig lándzsa járta át, kardjával mégis sokakat földre terített a hűtlenek közül. Több familiárisai is elvérzett a harcban, de jutalmul megkapta az Ugocsa megyei Nyaláb várát.

94 Az események időrendje korán sincsen megnyugtatóan tisztázva. Perényi Péter 1404. január 9-én a Kassa melletti Nagyidán tartózkodott. Itt 100 aranyforintot vett át Kassa város Szentgyörgy napi cenzusából. Bizonyára ezt hadserege felállítására, ellátására fordította. A korabeli viszonyok között nem lehetett könnyen megszervezni és lebonyolítani egy téli hadjáratot. Márpedig február 28-ról ismerjük Perényinek egy Egerből keltezett elismervényét arról, hogy a kassaiak Zsigmond utasítására, az uralkodó Eger ellen tervezett hadi vállalatára 500 Ft-ot (forintját száz új dénárral számítva), átadtak neki. Március 9-én ugyanezt Kassán is megerősítette.

95 Ebből azt a következtetést szűrtük le, hogy amikor február végén kiállította a nyugtát, éppen Eger ostromával volt elfoglalva. Feltehetően nem az ostromot otthagyva utazott tovább. így 9 nappal később azért tudott átmenni Kassára, mivel addigra eldőlt a vár sorsa. A király március 13-án Késmárkon azért hirdethette meg a felkelők erdélyi fészke 94 ZsO. II/2. 7633. és II/l. 3703. 95 ZsO. II/l. 2916. továbbá 3017. és 3033.