Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

Németh Csaba LUDÁNYI TAMÁS, EGER „VASFEJŰ" PÜSPÖKE A Ludányi-család legkiemelkedőbb tagja Tamás püspök volt. A szerémi után az egri püspöki tisztet is elnyerte s egy ideig a macsói báni tisztet is ellátta. Ennek ellenére sem tartott ki Luxemburgi Zsigmond király mellett, hanem az Anjou-ház Durazzói ágából származó László nápolyi király oldalára állt. Kortársaival ellentétben a felkelés leverése után sem kért amnesztiát, inkább az emigrációt választotta. Ezért ragadt rá a „Vasfejű" jelző. Megjárta Boszniát, Ausztriát, végül a lengyel király járt közbe az érdekében. Neki köszönhette, hogy élete utolsó éveiben a püspökségét is visszakapta. Kalandos életútja ellenére eddig egy közel 130 éves tanulmányt leszámítva, csak néhány lexikoncikk foglalkozott pályafutásával.

1 A hiányos források miatt mi sem tudjuk vállalni, hogy az olykor ellentmondó adatok között mindig rendet tegyünk. Olykor kénytelenek leszünk közvetett információkra hagyatkozó feltevésekbe bocsátkozni. Ennek ellenére reméljük, hogy hipotéziseink elősegítik Tamás püspök életpályájának az eddigieknél teljesebb, új megvilágításba helyezett megrajzolását, s cselekedeteinek a megértését. 1 Balássy Ferenc: Ludányi Tamás egri püspök. Értekezések a történelmi tudományok köréből. 7. k. Bp., 1877-1878.; A derék bánhorváti plébánost a Történelmi Társulat a megalakulásakor választmányi, a magyar tudományos akadémia 1872-ben pedig levelező tagjának választotta meg. Ebben az időben választották esperessé Törökszcntmiklóson, a millennium idején makiári lelkészként írta meg (ezúttal Balázsy néven) Heves vármegye történetét.; Fügedi Erik: Ludányi Tamás. In: Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet. Bp., 1982. 97-98.; Sugár István: Az egri püspökök története. Bp., 1984.; Viczián János: Ludányi Tamás. In: Magyar Katholikus Lexikon VIII. kötet. Bp., 2003. 160-161.