Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)
Domboróczki László: 2005-ben végzett ásatásaim
anyag nem igazán jelentős, de a pontos kormeghatározást lehetővé teszi. A népvándorláskori temetőből az árok területén 7 sírt tártunk fel. Egy kivételével a sírok mindegyike bolygatott volt, több esetben csak egyes csontdarabok maradtak meg az elhunytakból. A sírgödrök szabályos téglalap alakúak és D-E-i hossztengelyűek voltak. A temető sírjainak többségét - úgy tűnik - körárkok vették körül, melyeket a déli oldal felől kisebb bejáratok szakítottak meg. A temetőt talán éppen a jól jelzett sírok miatt rabolták ki. Az egyetlen, gazdagabb leletanyagot (gyöngyöket és edényt) tartalmazó női sír alapján a temető talán a 4-6. századra keltezhető, és a késői szarmata, vagy esetleg a gepida népességhez köthető. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sávok területén folytatódik. Dormánd-Zsidó-temető lelőhelyen több mint 20 objektumot tártunk fel a vezeték árkában. Az objektumok egy része későbronzkori, egy része pedig kelta kori, de ezek mellett egy későközépkori, vagy újkori árok nyoma is előkerült. A kelta korszakból jobbára téglalap alaprajzú házak lakógödreit, míg a késői bronzkorból kizárólag ovális, vagy kerek szájú gödröket és árkokat ástunk ki. A felszíni nyomok alapján mind a bronzkori, mind a vaskori település nagy felületre terjedt ki az itt magasodó domboldalon. A települési nyomok egészen a domb aljáig követhetők, azonban errefelé a magas talajvízszint - részben a közeli érmeder miatt - meggátolta a leletmentést. Az érmeder közelében a vastag humusszint alján tűzhelynyomokat figyeltünk meg. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sávok területén folytatódik. Nagyfiiged-Malomi-rész nevű lelőhelyen 24 régészeti objektumot tártunk fel. Ezek két kisebb csoportot képeztek, melyek egymástól pár száz méter távolságra helyezkedtek el. A lelőhely keleti részén, a Bene-patak közelében egy a középső neolitikum késői