Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Danyi József: A Tiszaújváros-Százhalombatta távvezeték nyomvonalának Heves megyei szakaszára eső regisztrált régészeti lelőhelyek feltárása

A kezdeti egy méter széles és 300 méter hosszan lehumuszolt árokszakaszban nagyszámú régészeti anomália foltját fedeztük fel. Ezek túlnyomó többsége középkorinak égérkezett (főleg a K-i területen), míg a lelőhelyünk Ny-i részén több őskori objektum foltját véltem felismerni. Az őskori telepjelenségek közül említést érdemel a 19 sz. objektum, amelyből számos restaurálható késő rézkori edény töredéke került elő. Tőle Ny-ra szintén több őskori objektum, köztük a Szakáiháti kultúrába sorolhatók is vannak. Ezek leletanyaga csekélyszámú. A leletanyag mennyiségének száma a középkori objektumokban sem mutat nagy változatosságot. Csekély darabszámát valószínűleg az objektumok funkciójának köszönheti. Főleg árkok és árokrendszerek dominálnak és csak elvétvejelennek meg a „klasszikus" méhkas alakú gödrök. Egy ilyen objektum érdekes lelete volt egy kis üvegecske és egy ívelt pengéjű vastőr. Az egy méteres szakasz feltárása szeptember hónapban fejeződött be. A lelőhely további feltárása a humuszolást követően 2006. január hónapban kezdődik meg. Dormánd-Homokos-Görbe III. A lelőhely Dormánd Eny-i határában fekszik egy alapvetően sík tájon. A felszíni leletszóródásból ítélve szórványos és átlagos szakaszok váltják egymást a területen. Kezdetben újkőkori településnyomokra is számítottunk, de mint az a humuszolás során kiderült csak későbronzkori telepnyomokat találtunk. A 250 méter hoszszan kimért lelőhely csak 200 méter hosszan volt fedett régészeti jelenségekkel. A lelőhely feltárását már augusztus hónapban megkezdtük az egy méteres árok szakaszon, de a jelentősebb felületet (a további négy métert) csak november hónapban sikerült lehumuszolni. A teljes felületen harminc feletti objektum foltját azonosítottuk, amelyek nagyobb számban későbronzkori tároló gödrök és