Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Király Júlia: Bornemissza Gergely Gárdonyi Géza regényében

döntőbb ok, nem olyan lényeges időszak a cselekmény szempontjából. A merénylet utáni török fogság idején mindössze egy álomból értesülünk néhány fontos dologról. Megtudjuk, hogy latinul és törökül is kiválóan beszél, sokat tanul a fegyverekről, a puskaporról. Később azt is megtudjuk, hogy gyertyafénynél olvassa Horatiust. Török Bálint mondja róla: „Ebből jeles ember lesz. Olyan az esze, mint a tűz." Szabadulásakor világlik ki egyik legfontosabb tulajdonsága, a furfangja. Ahogy becsapja Hajvánt, miközben még a magyar várak alaprajzát is átrajzolja félrevezetésként, igazi, briliáns elmére vall. Megveti a hazugságot, mindig kész egyenesen cselekedni és beszélni. Első nagy hadi hőstette Budán történik, amikor egy janicsárt öl meg, hogy bejusson Török Bálint házába. Ebben az időben „a korához képest valóban érett ifjúnak látszott. Leányosan finom, barna arcán már a szakáll is pelyhezett. Csillogó fekete szeme csupa értelem és komolyság..." Jellemző a következő részlet is: „Tinódi beleütötte a lúdtollat az ablak szélén álló fakalamárisba és felrajzolta a kardigét. Még egy kard volt ott íratlan. A Dobóé párja. Azt Gergelynek adta Mekcsey. Hát erre mit írjunk? - kérdezte Tinódi. jó lesz-e ez: Bornemissza Gergely, szaporában nyergelj! Nevettek. Gergely a fejét rázta. Nem. Nekem nem kell vers, csak egy szó. Abban az egy szóban benne van minden vers és minden gondolat. Ezt írja alá Sebők bátyám: A hazáért!" Sokat mondó az a vándorút, melyet Török Bálint kiszabadításáért tesznek meg. Hogy ez miért is került a regénybe, erről maga az író így gondolkodik: „lehetetlen volt olyan életrajzot írnom, hogy az olvasók sírva tegyék le a kezükből. Ezen úgy segítettem, hogy az elejére fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely őt érte. Az olvasó a regény első felében megismeri a magyar rabok útját és a héttornyú börtönt, anélkül hogy csak sejtené is, hogy mindezt azért mondom el, hogy mikor a regény végére ér, gondolatban visszahelyezhesse az érdekes hőst a regény első felében rajzolt állapotokba.