Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely egri várkapitány rejtélyes életrajza

előtti kivégzését, aki így vett rajta elégtételt az 1552-es egri kudarcért. A sors iróniája, hogy őt is elérte a végzete, mivel 6 nap múlva Szulejmán megfojtatta Gergely deák gyilkosát azért, hogy a vejét, Rusztem pasát tegye meg helyébe nagyvezírnek. Nagy Balázsnak és a többi fogságba került egri katonának a későbbi sorsáról alig tudunk valamit. Fügedy Jánosnak, aki Zárkándy Pállal együtt az utóda lett a várkapitányi tisztségben Bornemisszának, 1555. május 15-én Káthay János irt levelet. Ebben arról számolt be, hogy ő a fiát és minden marháját elvesztette akkor, amikor Gergely deákot elfogták, s utóbb nagy summa pénzen válthatta meg szabadságát. A foglyul ejtett várkapitány sorsa foglalkoztatta egri harcostársait. Várták a szabadulásáról érkező híreket. A korabeli hírközlés gyorsaságára és a hírek pontatlanságára jellemző a következő eset. 1556. február 24. előtti vasárnapon, - Gergely deák egri harcostársának -, Filep Demeter hadnagynak Erdélyből Egerbe írta Filep István: Továbbá azt írhatom kegyelmednek bizonnyal, hogy a csausz jöve Petrovicshoz [Petrovics Péterhez, aki Déván volt] és azt mondta, hogy Gergely Deákot császár felakasztatta ". Az 1552-es egri hősökre és Gergely deákra így emlékezik Kállay Miklós: Bornemissza című versében: Rostává lőtt romhalmaz már a vár, Nem hord az ágyúk párolgó csöve, Vértől pirosló a bástyák köve, A kishitű már csak csodára vár. A hős Dobó is gyors álomra dűl, Tőrt, cselt koholni elfáradt az ész, Viharjósló, mély csendre huny a vész, Fáradt pillán az ólmos kábulat ül.