Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely egri várkapitány rejtélyes életrajza

kapitány és udvarbíró, aki alá az egész vártartomány tartozott, sürgősen hozzáfogott a vár újjáépítéséhez. A király a rendek sürgetésére 1553-ban Egerbe küldte neves itáliai építőmesterét, Joan Marie Specia Casa mestert. O volt az, aki a jelentéseiben dicsérettel említi azokat az építkezéseket, amelyeket Gergely deák a saját tervei szerint végeztetett. Bornemissza az egri várban két bástyát tervezett és építtetett. Az egyik a ma is meglévő Gergely bástya, amely az (város felőli) kapu védelmére épült. A másik ma már nem látható. Ez utóbbi az egykori külső vár végénél emelt ÉK-i szegletbástya volt, amely az 1552-es harcokban súlyosan megrongálódott, s Bornemissza a saját tervei szerint építtette újjá. Utóbb a halála után a várszámadásokban ezt is az ő neve alapján említik. Ezen kívül Bornemissza az, aki az 1552-es ostrom után a tönkrement várbeli ágyúöntödét újra felépítteti. Gergely deákról tudjuk, hogy ágyukat is öntetett. Ezek egyike, a felirata alapján 1554-ben az ő neve alatt készült. Ez az ágyú ma is megtalálható a drezdai Zwinger gyűjteményében, amely egy rövid csövű, ún. mozsárpattantyú. Bornemissza Gergely befolyásos patrónusai Gergely deák szorosabb kapcsolatát jelzi a királyi udvarral, hogy 1547-ben királyi udvarnoknak nevezik. A királyi udvarba történő bejutását, a tanulmányai végeztével segíthette, az egykor királyi titkárként szolgáló Bornemissza Pál püspök is. Mai kifejezéssel élve Gergely deák Bornemissza (Abstemius) Pál püspök ún. kapcsolati tőkéje révén lehetett királyi udvamok, s egyben aulikus személy. Azt, hogy Pál püspökön kívül kik voltak a befolyásos pártfogói és ismerősei az udvarnál, azt az 1554 novemberében írt végrendeletéből deríthetjük ki. A testamentumában a kiszabadulásához kért Oláh Miklós esztergomi érsektől és királyi kancellártól segítséget, valamint felkéri