Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Beszámoló a 2001-2002-ben végzett régészeti munkákról

A telepobjektumok zöme gödör és a későbronzkori pilinyi kultúrába sorolható. Szórványosan előfordultak kelta telepnyomok. A szarmata faluból egy ház, több gödör, két sütő-főző kemence került napvilágra. E korszakból említésre méltó még egy gödörbe dobott borjú csontváza. Feltűnő, hogy az objektumok leletanyaga vagy rendkívül csekély, vagy kivételesen gazdag. Néhány szarmata gödörben szép leletek maradtak meg: nagyméretű, északi típusú hombár összeilleszthető töredékei, egész edény, fedő, mázas római import kerámia darabjai. A kisleleteket gyarapítja a kelta telepen talált amphora alakú üveggyöngy, a római kori telepen előkerült korallgyöngy, orsógomb, néhány bronz-, és vastöredék valamint egy csontfésű töredéke. A késő római - kora népvándorlás kori temetőnek is sikerült három sírját feltárni, így összesen 40 temetkezést dokumentáltunk a területen. A két bolygatott, rablott sírban néhány melléklet volt csak, a 38. számú, bolygatatlan temetkezés viszont igazi régészeti csemegét szolgáltatott. A koporsóba temetett, fiatal, 25 év körüli nőnek aranyozott bronzveretekből álló fejdísze volt. A kétsoros, diadémnak tartható ékszernek eddig egyetlen párhuzama van a Kárpát-medencében. A hölgy viseletéhez nagyszámú gyöngy tartozott: a ruhája nyakkivágását, mellrészét és a ruhaujj a szélét díszítették. Gyöngyös karkötője, és aranyozott ezüstgyűrűje volt. Ruháját elől két bronzkapcsolóval tűzte meg. A bronzcsattal záródó, bronzszíj véges bőr vagy textilövéről gyöngyökből álló csüngő függött bronzkarikán, egy csont tűtartó tarsolyban és fátokban fanyelű vaskés. Ónozott, kerek bronztükrét is magával vitte túlvilági útjára, lábai elé egy piros színű kis római terra sigillata edényt helyeztek. A sírt a Kr. u. IV. század végén áshatták. A műút alatt előkerült telepjelenségek tovább finomítják a területről eddig kialakított kulturális képet, a kivételesen szép sír pedig igazi régészeti kuriózum.