Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Berecz Mátyás: Az egri vár védelme 1552-ben

Berecz Mátyás AZ EGRI VÁR VÉDELME 1552-BEN Elhangzott a palásti csata 450. évfordulóján rendezett emlékülésen Palást, 2002. augusztus 10. Az 1552-es török hadjárat sikerének kulcsa Eger birtoklása volt. Török részről ugyanis a hadjárat célja Erdély és a Habsburg uralom alatt lévő Királyi Magyarország egyesítésének megakadályozása volt. A vár a Felvidék és az Erdély felé vezető kulcsfontosságú utak ellenőrzése révén így mindkét fél számára stratégiai jelentősséggel bírt. Eger a török idők előtt püspöki vár volt, az Egri püspökség székhelye. Egyházmegyei kormányzati jelentősségén túl különösebb katonai fontossággal nem bírt. A XVI. század közepére azonban Eger szerepe gyökeresen megváltozott. A Oszmán Birodalom magyarországi terjeszkedésének időszakában a korábbi püspöki várból a felvidéki bányavárosok védelmét biztosító végvár lett. 1548ban a vár királyi fennhatóság alá került. Ferdinánd a kapitányi tisztséget Dobó Istvánra bízta. Dobó parancsnoksága alatt gyors ütemben folyt az akkor még elavultnak számító vár megerősítése bástyákkal és tüzérséggel. Az új parancsnok nagy gondot fordított a hadianyag és élelmiszerellátás megszervezésére is. 1550 őszén Eger előváraként a szolnoki palánkvárat is felépítette. A bécsi udvar teljesen tisztában volt Egerjelentőségével, ezért 1552 júliusában többször utasította a felvidéki haderő parancsnokait, hogy Eger és Szolnok katonasággal való ellátására különös gondot fordítsanak. Két hónap alatt mintegy 1300 főnyi erősítés - főként gyalogság - érkezett Egerbe. így került a várba Pethő Gás-