Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Berecz Mátyás-Császi Irén: 1848/49 eseményei és emléke Heves megyében

jelentek meg a tárgyakon. A gyáripar területén Heves megyében, a bélapátfalvi keménycserépgyár egyike volt az ország legjelentősebb üzemeinek. 1867-1884 között készültek az Éljen Kossuth Lajos, Éljen a Hon, Éljen a Haza! feliratú tányérok. A parádi üveggyár fénykorából származtak a címerábrázolással díszített, a kristálytechnika változatait bemutató poharak. A következő egységben a kismesterségekkel kapcsolatos tárgyakat, képeket láthatta a látogató. A szűrszabók a szürhímzésekben alkalmazták a koronás magyar címert. A mézeskalács ütő fán lovon ülő huszár 1848-as viseletben, vagy Kossuth alakja jelenik meg a Kossuth címerrel. A céhek jelvényei közül, a nemzeti színűre festett egri kádár céh remeke volt látható. A népviseletben a nemzeti ellenállás palócföldi jellegzetessége a „Kossuth gyász". A „Kossuth festett ruhát" 1848 után Maconkán, Kazáron, Monokon kezdték a parasztasszonyok viselni. A ruhaanyag alapszíne fekete alapon piros mintás volt, melyhez sötétkék fehér mintás vállkendőt a „gyere haza kendőt" használták. Fenntartotta a nép a borsod megyei Tardon, a két forintos Kossuth bankók ornamenseit. Lepedőszél hímzésén látható a tulipánmintás Kossuth bankó hímzés. Harmadik része a kiállításnak a néphagyományban mutatta be 1848/49 emlékezetét. A szabadságharc prózafolklórját a tavaszi hadjárat helyszínein (Pétervására, Kápolna) őrizték legtovább. A vásári ponyva Kossuth történeteket népszerűsített. A zenében a 48-as dalok egy része népies stílusban komponált, ismert vagy ismeretlen szerzőtől származó volt, amelyek a népszínmüveken és a cigányzenekarokon keresztül a parasztsághoz is eljutottak. 1865-ből származó kották, „Már minálunk verbuválnak," „Gyere pajtás katonának," „Huszár vagyok," kezdetű dallamok emlékeztetnek negyvennyolcra. A Néprajzi Múzeum hangarchívumának köszönhetően a látogató hallhatta is Vikár Béla, Lajtha László század eleji gyűjtéseit. Annak a generációnak az énekeit, akik a szabadságharcban részt vett apáiktól közvetlenül tanulhatták a dalokat. Az utolsó