Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 29-30. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1997-98)

Az Eger Vára Barátainak Köre díszközgyűlése

Megalakuláskor a baráti kör fő feladata a vár és építményrendszerének kulturális célra való megszerzése, a romok folyamatos karbantartása, konzerválása, a régészeti feltárások folytatása és az egész vár történelmi emlékhelyként való kezelése és értékeinek ismertetése, bemutatása volt. Ezek a célkitűzések megegyeztek a múzeum céljaival, terveivel is, de 1957 elején még nem lehetett a jövőt látni. Sejteni sem lehetett, hogy ezek az álmok milyen röviden valóra is válnak. A megvalósuláshoz elsősorban az 1956-os forradalom folytán kialakult politikai helyzet, az új körülmények mellett a várbaráti kör erkölcsi, társadalmi alapokon nyugvó segítsége is hozzájárult a maga szerény eszközeivel. 1957 őszén, amikor a várlaktanya megszűnésével az épületek tovább hasznosítása kérdésessé vált, a városi vezetőség, mint átvevő, szinte meghirdette ennek lehetőségét. Mi, a múzeum és a baráti kör a nemrég megalakult OMF támogatását kértük és szereztük meg a kulturális célok eléréséhez. Emlékszem, a városházára összehívott tanácskozáson elhangzottak a tervek és igények, melyek szerint a vár igen alkalmas lenne lakások kialakítására, mások szerint gyümölcs, zöldség és egyéb termények tárolására. A város vezetősége azonban összehangolt érvelésünk után, amelyben jelentős szerepe volt az akkori városi főmérnöknek, Hevesy Sándornak, a területet a múzeumnak adta át. A várbaráti körnek abban az időben már jelentős taglétszáma volt, a felnőtt tagok száma rövidesen elérte az 500-at, az ifjúságiaké pedig a 2000-et. Véleményével tehát számolni kellett, különösen, ha érvelésünk másik csoportját, a vár ügyei mellett is számításba vesszük. A múzeum fejlesztésének érdekében hangsúlyoztuk az Egri Képtár, korábban Érseki Galéria elhelyezését, minthogy erre a háború óta nem volt lehetőség. A múzeum igen jelentős osztálya volt a Legányi Ferenc által megalapított őslénytani gyűjtemény, amely a maga nemében szinte világhírű volt, de ennek sem volt helye, kiállítási, bemutatási lehetősége. Ugyanezt igényeltük annak az értékes népművészeti gyűjteménynek a bemutatásához, amit Sz. Holló