Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 29-30. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1997-98)
Szecskó Károly: Az egri vár 1552-es ostroma 400. évfordulójának ünneplése 1952-ben
Szecskó Károly:Az egri vár 1552-es ostroma 400. évfordulójának megünneplése 1952-ben Az egri vár 1552. évi dicső diadalának, Dobó István várkapitány és maroknyi védőserege török hódítók feletti világraszóló győzelmének évfordulóit, bár a várkultusz a XIX. század első felében Pyrker János László (1774-1847) érsek kezdeményezésére a reformkorban kezdett kibontakozni, 1902-ig nem ünnepelték meg. 1 1902 októberében került sor először az 1552-es diadal megünneplésére, ezt az ünnepséget rendezői egybekötötték a múlt század végén, a Szépasszonyvölgyben megtalált honfoglaló őseink csontmaradványainak eltemetésével. A döntés értelmében az 1902. október 18-i jubileumi ünnepség két részből állt. A rendezvény nyitányaként a Városházán díszközgyűlést tartottak, ahol Rátkay Géza jogakadémiai tanár felolvasta Gárdonyi Géza erre az alkalomra írt Az egri hősök című emlékezését, ezt követően került sor a várbeli ünnepségre, ahol Maczki Valér ciszterci tanár mondott beszédet. Beszédében párhuzamba állította az 1552-es várvédő hősök és a honfoglalás-korabeli ősök érdemeit. „Míg tehát honalapító elődeink idejéből csak a város határában talált, s most ide helyezett porlatag csontok maradtak napjainkra: addig az ő nagy erényeik, erkölcsi dicsőségük, s harci kitűnőségük fennmaradtak, s tovább tenyésztek, s minden történelmi nagy válság idején üstökösként felragyogva megtartották ezer év vérzivatarai közt ezt a mi édes, drága hazánkat! Az ősi erények e felvillanásai között bizonyára a legfényesebbek közé tartozik az egri hősök bámulatos haditénye Dobó István vezérkedése alatt. Méltán helyezik tehát a honalapítók szent ereklyéit e várba Dobó emlékéhez, mert egymáshoz legméltóbbak ők. Mi, késő unokák járuljunk kegyelettel ihletet venni tőlük, e szent helyekre; most pedig koszorúzzuk meg poraikat, s véssük szívünk mélyébe a tanulságot, hogy minden államnak támasza, talp-
