Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 29-30. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1997-98)

Veres Gábor: Az egri várjátékokról

Veres Gábor: Az egri vár játékokról Az egri várat a hazai viszonylatokban a leglátogatottabb műemlékek között tartják számon. Az 1552-es török ostrom során tanúsított hősies helytállás a - pozitív eseményekben nem bővelkedő - magyar történelem egyik kiemelkedő epizódja lett. Gárdonyi Géza regényével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vár „nemzeti emlékhelyünkké" váljon. Ide minden honfitársunk igyekszik eljutni, elhozni gyermekeit, hogy mesélhessen nekik az olvasott vagy filmen látott diadalról. A Dobó István Vármúzeum anyagi lehetőségeihez mérten gondozza a várat, színvonalas kiállításokkal várja a látogatókat. A vármúzeum megtekintése is nagy élmény mindenki számára. Az anyagi nehézségek nyomait csak az élesebb szemű vendégek fedezik fel. Ez így van jól, hiszen az emberek többsége történelmünk, kultúránk alaposabb megismerése, illetve felfedezése miatt, a hétköznapok nehézségeiből néhány órára kikapcsolódni érkezik az ódon falak közé. A rendszerváltást követően új igények fogalmazódtak meg mind a látogatók, mind a szakemberek részéről. Utóbbiak a kultúra és az idegenforgalom összefüggéseire és összekapcsolódásának fontosságára hívták fel a figyelmet. A vendégforgalomra még nagyobb hatás gyakorolható, ha történelmi környezetben a kiállítások mellett különböző helyszínhez kapcsolódó programokat is szervezünk. A gondolat természetesen nem új, hiszen az Agria játékoknak is a vár volt a bölcsője. A feltételek, a szakmai irányelvek az eltelt tíz esztendő alatt sokat változtak, s a tervezésnél ezt is figyelembe kellett venni. 1996 a millecentenárium éve. „Nemzetek, Mesterek, Művészetek" címmel kínált először a rendszerváltás óta egy komplex programsorozatot az egri vár. A szervezőkben már néhány éve