Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Sugár István: Az egri vár 1596. évi ostroma

letét kihasználva, 1593 őszén egymásután jut Habsburg-kézre FÜLEK, SZÉCSÉNY, DRÉGELY, SOMOSKŐ, BUJÁK, HOLLÓKŐ, HAJNÁCSKŐ, KÉKKŐ és Dl VÉNY. - 1594-ben pedig már NÓG-RAD vára is, sőt keresztény csapatok merészen már egészen Hatvanig és Túráig törnek előre. A Dunántúlon pedig CSURGÓ, BER-ZENCE, BABOCSA szabadul fel a török uralom alól. Ötvenezer főnyi sereggel Mátyás főherceg már ESZTERGOM megszerzésére tesz kísérletet. Természetesen a török visszavágás sem marad el: 1593-ban VESZPRÉMet és VÁRPALOTÁt, - 1594-ben pedig TATÁt, sőt a kulcsfontosságú GYŐRt és PÁPÁt veszik az igazhitű harcosok birtokukba. - 1595-ben Karl Mannsfeld herceg hadserege nagy erőkkel meghódítja ESZTERGOMot és PÁRKANYt, s nagy reménnyel kecsegtetve magát, a hódoltság szíve: Buda irányába tör előre, kézre kerítve VISEGRADot és VÁCot. Közben pedig, 1595 januárjában BÁTHORY ZSIGMOND szövetségre lép a Habsburg uralkodóval, kiszakítva magát a török hűbéri függésből. Egy sikeres katonai akció eredményeként magyar kézre jut EPERJES, SÓLYMOS, LIPPA, CSANÁD, ARAD és VILÁGOS vára. A két román vajda pedig egyesített katonai erővel a Kárpátok déli előterében szétveri a török erőket. *** III. MURÁD szultán után 1595. január 10-én Nagy Szulejmán szultán dédunokája: III. MOHAMED foglalja el a Török Birodalom trónját. A 29 éves szultán részéről kézenfekvőnek látszik egy erős katonai támadás szükségessége. A Magyarország elleni 1596. évi hadjárat indítékát a török történetírók vallási ideológiai okokkal kendőzik. Kjátib Cselebi szerint a befolyásos Hodzsa Szeak-eddin azzal érvel a szultán előtt, hogy „A VILÁG SZULTÁNJÁNAK SZÜKSÉGES KELLÉKE A VILÁGHÓDÍTÁS!" Szinán pasa, a nagyvezér pedig már jó tanáccsal is szolgál III. Mohamednek: „...NÉHÁNYÉV ÓTA A HADJÁRATOKBAN HÓDÍTÁS NEM TÖRTÉNT... LEGJOBB LENNE, HA DICSŐ ELŐDEID KÖZÜL SZULEJMÁN SZULTÁN KÍVÁNA-