Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)
Millecentenárium
réthez tartozó tagjai és az itt élő népek biztosították az ideérkező térítők eredményes munkáját. A sikeres térítő tevékenység nyomán jelölte ki Szent István - fejedelmi-királyi szállásterületen - Egerben az egyik legkorábban alapított püspökség székhelyét. Azt az Egerben máig élő hagyományt, miszerint első királyunk a Királyszékének nevezett helyről szemlélte az egri egyház építését, ugyancsak hitelesítik Kozák Károly kutatásai. A várszékesegyház romjainak déli oldalánál feltárt körtemplomról lehet szó, amely építéstörténeti analógiák alapján Szent István uralkodása alatt épült. Az emléktáblák előtt, Szent István szobra közelében valamennyi honfoglaló ősünk emléke előtt tisztelgünk. A századfordulón föltárt Eger-Szépasszonyvölgyi temető után az 1950-es évektől kerültek elő nagyobb számban honfoglalás kori régészeti leletek Heves megye területéről. A jórészt a Dobó István Vármúzeum régészei által folytatott ásatások, leletmentések eddig mintegy félszáz X-XI. századi temetőt tártak fel, és ezek alapján képet alkothatunk a magyarság itteni megtelepedéséről, életmódjáról. Kál X. századi temetőjének első sírjait már a 895 utáni években megáshatták, de az Eger-Szépasszonyvölgyi temető kialakítása is a X. század első éveire tehető. A X. század első harmadában már temetkeztek Besenyőtelek, Aldebrő-Mocsáros területén. E századból való jelentősebb lelőhelyek ismertek még Dormánd-Hanyi-pusztán, Hevesen, Gyön-gyöspatán, Rózsaszentmártonban és Péter-vásárán. A feltárt jórészt köznépi temetőkben található néhány gazdagabb sír - talán az adott közösségek vezető családjai - többnyire elkülönült az őket szolgáló háznéptől, szegény szabadoktól és szolgáktól. Mellékleteik között olykor valódi ötvösremekek is előfordulnak, leginkább a női viselet részeként. Fegyverviselésre csak a vezető családok tagjai voltak jogosultak. A hagyatékukból ismert arab, nyugat-európai és bizánci érmék tanúsága szerint a réteg részt vett a kalandozó hadjáratokban, de bekapcsolódott a távolsági kereskedelembe is. Mind a módosabb, mind a köznépi rétegek díszesebb és mindennapi használati tárgyait ma múzeumaink őrzik és feldolgozá-