Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Beszámoló az M3 autópálya 1996. évi régészeti kutatásairól

is léteztek viszonylag nagy méretű, szabályos szerkezetű települések. Megfigyeléseinkről részletesebben is beszámoltunk az 1996. szeptemberében Szolnokon megrendezett „From the Mesolithic to the Neolithic'

1 elnevezésű nemzetközi régészeti konferencián. Domboróczki László Gyöngyöshalász-Encspuszta Az M3-as autópálya nyomvonalán, a 75,00 km-szelvénynél végeztünk leletmentést 1996. szeptember 2-14. között. A lelőhely Gyöngyöshalásztól délre, kb. 1 km-re, az Encspuszta nevű tanyához vezető út és a Nagy-patak között terül el, egy ENy-DK irányú lapos dombháton (120,3 m). A lelőhely kutatott déli részén XIV-XV. századi település nyomait regisztráltuk, két egymástól jól elkülönülő rétegben, a pataktól távolodva nyugati irányban azonban már csak egy réteg figyelhető meg. A településrétegek a mai felszín alatt -22; -24, illetve -40; -50 cm mélyen kezdődnek. A leletanyag kevés, objektumokat nem sikerült megfogni. Az előkerült leletanyag az egri Dobó István Vármúzeumba kerül. Farkas Csilla Füzesabony 5., Bozsirész 1996-ban folytattuk Füzesabonytól K-re az M3-as épülő autópálya leletmentési munkáit. így kutattuk meg a fenti területet a 117,10-117,20 km-szelvények között. A 100 méteres területen hét kutatóárkot ástunk, amelyben mindösszesen kilenc kisebb-nagyobb beásásra, gödörre v. égett felületre akadtunk. Ezekben kevés leletanyagot találtunk. A telepanyag korát II—

III. századi császárkorinak határozhatjuk meg. Leletanyagában leginkább szürke és vörösesbarna jól iszapolt császárkori cseréptöredékek és kevés állatcsont darabok találhatók. Több kutatóárokban leletanyagot csak szórványként, ott is a felső rétegekben figyeltünk meg.