Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Tudományos emlékülés az egri vár 1596. évi ostromának 400. évfordulóján (1996. október 15.)

TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS AZ EGRI VÁR 1596. ÉVI OSTROMÁNAK 400. ÉVFORDULÓJÁN (1996. október 15.) Az egri Dobó István Vármúzeum és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Történeti Tanszéke népes hallgatóság előtt rendezte meg a fenti konferenciát a Főiskola előadótermében. Bevezetőjében Petercsák Tivadar megyei múzeumigazgató a szokásos üdvözlésen túl a konferencia aktualitásáról beszélt. 400 évvel ezelőtt, október 15-én vonult be III. Mohamed szultán az egri várba, miután csapatai elfoglalták az erődítményt. Nem ezt kívánjuk ma megünnepelni, de az évforduló lehetőség arra, hogy az ostrom körülményeiről, a korszakról és a török Egerről eszmét cseréljünk a témakör jeles kutatóival. Magyarországon és határainkon kívül is közismert 1552, a híres várvédelem időpontja. Ezért vált Eger a hazafiság és a hősies helytállás szimbólumává a magyar nemzet tudatában. Dobó Istvánoknak egy fél évszázadra sikerült megállítani a keresztény Európa felé terjeszkedő oszmán-török birodalmat. 1596-ban, a 15 éves háború küzdelmeiben viszont a törökök sikerrel ostromolták meg Eger várát. Ezzel új korszak kezdődött a város életében. Az 1596-1687 közötti 91 év is fontos része a település múltjának, hiszen a korszak épületeivel, tárgyi emlékeivel ma is találkozhatunk Egerben. A Dobó István Vármúzeum 1982-ben vált a magyarországi végvári kutatások központjává, amikor megkezdődött a török elleni végvári vonal történeti kérdéseit vizsgáló konferenciák sorozata. Eddig hét alkalommal különböző témaköröket vitattak meg a kutatók, és előadásaik anyagát sorra megjelentettük a múzeum Studia Agriensia sorozatának köteteiben. Most két végvári konferencia között hallgassuk meg azokat az előadásokat, amelyek az 1596-os eredményeket és az utána következő korszakjellemzőit tárják fel.