Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Csiffáryné Schwalm Edit: A Heves Megyei Múzeumi Szervezet új kiállításáról

között is voltak különbségek. A Hatvani-, Cifra- és Rác hóstyán alig volt iparos. A Makiári hóstyán a nagyszámú tímár mellett német kertészek is voltak, akik kezdeményezői a XIX. század folyamán kibontakozó zöldségtermelésnek. 1854-ben már ezt olvashatjuk: „... egész utca van, melynek neve kertészsor, pedig csak parasztkertészek ..." Kiállításunkon egy Makiári hóstyán élő gazda lakását mutatjuk be a XIX-XX. század fordulójáról. A keskeny telkeken elhelyezkedő házak három osztatúak voltak: első szoba, konyha és a hátulsó szoba. Az első szoba dísze a felvetett ágy, mellette a kaszli a búcsúban vásárolt emlékekkel. A konyha csikótüzhelyén öntöttvas edények, a stelázsin a sütéshez-főzéshez-vendéglátáshoz használt tálak, tányérok, csuprok, lábasok. Az első gyógyszertárat Egerben Telekessy István püspök adományából 1713-ban a jezsuiták alapították egykori rendházukban. A következő teremben ennek egy részlete látható. A XVIII-XIX. században nagyobb súlyt fektetnek a tisztálkodásra, testápolásra ezt illusztrálják a tisztálkodó eszközök, pipere felszerelések. Az egészség megőrzését elősegítette a terület jelentős természeti kincse: az egri és parádi gyógyvíz. A polgári lakások szalonja a Makiári hóstya földművesei tisztaszobájának a megfelelője, a vendégfogadás színtere. A kiállításunkon bemutatott ülőgarnitúra az 1860-as években készült. Steinhäuser Ágoston egri textil- és aihakereskedő szalonjában állt. A vitrines szekrényben őrizték a család legértékesebb emlék- és dísztárgyait. A hálószobában, az ágy mellett volt a helye a személyes tárgyak tárolására szolgáló éjjeliszekrénynek. Itt helyezték el a tisztálkodáshoz elengedhetetlen mosdóállványt is. A falakat családi képek és szentképek díszítették. A polgári lakást bemutató teremmel szemben egy századfordulós egri utcakép fogadja a látogatót. A korzón sétáló elegáns polgár házaspár mellett egy kis cselédlány, egyszerű kimenőruhában. Az egri népviselet az ország egyik legdíszesebb, de parasztos jellegű öltözete volt már a XIX. század közepén. Legszebb a fiatalasszonyok ruhája. Bőujjú ingvállat selyem lajbival és vállkendővel az I. világháborúig hordtak. Fejükön a jellegzetes, csónakszerű egri