Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Szecskó Károly: Az egri Dobó-szobor felállításának története

Az 1907-ben leleplezett szobor, igaz nem zaj nélkül, túlélte e század magyar történelmének viharait. Csak kuriózumként említjük meg, hogy 1953. őszén a Nagy Imre-programot félreértelmezve a város akkori tanácselnök-helyettesnője levetette a szoborról Dobó István nevének betűit, s helyére az „Egri hősök" feliratot helyeztette, mondván, hogy „megszűnt a személyi kultusz", s nem lehet Dobó István a szobor névadója, s szükséges ebben az esetben is a kollektív névadás. Szerencsére később visszakerült Dobó neve ismét a szoborra. Igaz, rossz példaként említjük meg, hogy néhány évvel ezelőtt lelkiismeretlen személyek Dobó vasmarkából kitörték a kardot, amelyet a város rövidesen visszahelyeztetett. Az 1907-ben felavatott egri Dobó-szobor az évtizedek múltával a város egyik jelképévé vált, s hirdeti az 1552-es egri hősök soha el nem évülő hősiességét.