Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

Sugár István AZ EGRI PASALIK TÖRÖK VÁRAI (Második rész) CSONGRÁD A csongrádi vár estében egészen egyedi módon nem egy, hanem két várról beszélünk:. 1. A IX. században épült ún. , feketevár"-ról, 2. a XVI-XVII. századi törökpalánkvánól. A csongrádi vár topográfiai vonatkozásai szempontjából mindenképpen szükséges megismerkednünk a „feketevár"-ral is. Anonymus előadása szerint a honfoglaló „Ond vezér fia, Ete sok szlovént (»sclavoni«) gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bödrév között igen erős földvárat csináltatott, melyet a szlovének a magunk nyelvén Csongrádnak, azaz feketevárnak neveztek." Ez az első adat, s egyben egyetlen forrás, mely bizonyos szempontból helymeghatározást ad „Csernigrad-ra vonatkozóan. Ezek szerint a csongrádi földvár az alpári vár és a böldi rév között helyezkedett el. Mivel pedig úgy Alpár vára, mint pedig a középkori Böld falu a Tisza jobb, azaz nyugati partján tűnik fel, ezért a csongrádi földvárat ezek alapján is a jobb partra, a mai Csongrád város területére tételezték fel. Régészeti kutatások szerint azonban ez a feltételezés Anonymus leírásából egyértelműen nem következik. Ugyanis Alpár vára és a böldi rév egy nagyjából észak-déli vonal két pontja, s Anonymus e két közismert, fontosabbnak ítélt helyszín közé lokalizálta a csongrádi földvárat. A régészek (Trogmayer Ottó és Lőrinczy Gábor) szerint azonban nem zárható ki, • hogy Anonymus korában a feketevár már mint funkcionáló erődítmény nem létezett. Anonymus leírása alapján nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a feketevárat a Tiszától keletre építették fel. E kérdéssel elemző részletességgel foglalkozó régészek őszintén bevallják, hogy teljes bizonyossággal ma még nem tudják meghatározni a IX-XIII. századi csongrádi földvár helyét. A rendel-