Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

1548-ban arról ad számot, hogy „kit (t.i. a várat, S. I.) Szegeden mást raknak." Evlia Cselebi a maga áradozásában úgy számol be a szegedi várról, hogy az „oly rendkívüli látvány volt, hogy a szemlélő elméjét megzavarja. " 1606-ban egy másik török leírás szerint „kemény erősségű vár" volt. A vár déli oldala mellett, a Tisza partján nyúlt el a „Palánk" nevű török külváros, mely nevét palánképítésű körfalától kapta. A várhoz hasonlóan ezt is kelet felől a Tisza, többi oldala felől pedig a vár vizesárkához és a Tiszához csatlakozó árokrendszer vette körül. Itt azonban a vizesárok kettős kialakítású: a belső 19, a külső pedig 9,5 méter széles volt. Cs. Sebestyén szerint még sánc is övezte a várost. Északi oldalán nyíló kapun át állott összeköttetésben a vár déli kapujával. A város másik két kapuja a keleti palánkfal két végén biztosította a forgalmat. Evlia Cselebi személyes megfigyelése szerint a Palánk külváros „nem olyan rendezett és díszes", mint a „belső vár". Itt állott a katolikus templomból átalakított „Szulejmán ódonszerű dzsámija és minaretje", valamint 11 kisebb-nagyobb templom, 3 ezer lakóház, 200 bolt, l-l fürdő, fogadó, továbbá 2-2 kolostor és elemi iskola. A szegedi török vár helyőrsége létszámáról a XVI. század során az alábbi adatokkal rendelkezünk: 1545. 323 fő 1545-46. 395 fö 1551-52. 348 fő 1556-57. 211 fó 1558. 283 fő 1565. 230 fó 1565-66. 230 fö 1577. 640 fö(!) 1599-1600. 214 fö Ezek szerint tehát 1545. és 1600 között átlagban évente 291 fegyveres állomásozott a szegedi szandzsákszékhelyen. Bethlen Gábor 1626-ban úgy tudta, hogy Szegeden 1000-1000 lovas és gyalogos szolgált, de ez a létszám irreálisan magas.