Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

következetességgel pótolni kellett. így levéltári adatok hitelesítik azt a tényt, hogy a szolnoki török palánkvár javítására rendszeres még a Gyöngyös városiakat is igénybe vették a XVII. század során.

142 A palánkfal felépítésének a vizsgálata kapcsán érdemesnek látszik megemlíteni azt is, hogy Szolnok török vára „tömésfal"ához kb. 100 m-^ földre és agyagra volt szükség a mérnöki számítás szerint.

143 A hódítók a szolnoki vár palánkfalának javításához, valamint a szolnoki Tisza-híd karbantartásához még a debrecenieket is igénybe vették. így például 1604-ben I. Ahmed szultán „Szolnok omladozó várának és hídjának javítására" rendelte őket, akik IV. Mohamed egy oklevele szerint a szolnoki híd javításában végzett munkájuk ellenében bizonyos szolgáltatások alól felmentést nyertek.

144 A vár falán három kap nyílott: egy nyugatra a városba, s azon át Kecskemétre, Budára és Szegedre vezetett, a második kapu keletre, a „kertek" felé, azaz a Zagyva keleti ágában lévő szigetre, s onnan pedig Eger felé vitt az út, ezért ezt „egri kapu"-nak is nevezték. A dél felé tekintő várkapu pedig az úgynevezett „vízikapu" volt,- mely a Tisza partjára nyílt, azaz a szolnoki vár kikötőjéhez szolgált.

145 A vár területét Evlia „szük"-nek találta, úgyhogy ott a házakhoz kertek nem járultak. Itt állott a szandzsákbég háza s annak közelében a mozlimok mecsetje és minarettel. (Ennek a helyén ma plébániatemplom áll.) A várban kapott helyet a lőporraktár és a fürdőház.

146 A várból kelet felé nyíló kapu, mely a Zagyva egy szigetére vezetett, s amelyen Evlia Cselebi szerint kertek terültek el és „sétahely"-ül szolgált, de itt volt a „hősök temetője" is.

147 A vár nyugati mellékén, a Zagyva túlsó partján terült el a törökök „külváros"-a, melyet ugyancsak palánkfallal öveztek nyugat és észak felől, ugyanis délről a Tisza, keletről, azaz a vár felől pedig a Zagyva határolta. Evlia szerint a várost kerítő palánkfalon 5, a fal síkja elé csak kissé kiugró bástya biztosította a hatékonyabb védelmet.

148 Ugyanezt hitelesíti Delisle császári hadmérnök térképe is.

149 A városból vezetett a Tiszán a nagy jelentőségű híd a Tiszántúlra - egyben a legközelebbi török erődítményhez: a balaszentmiklósi palánkvárhoz. (13. ábra)