Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)
Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)
A Zagyva tiszai torkolata előtt egy éles kettős kanyarulatot tett, melynek egyike homorulatában úgy épült fel a palánkvár, hogy megmaradt a Zagyva eredeti torkolati ága, de közte és a vár keleti fala mentén új medret ástak, miáltal itt a Zagyván egy hosszabban elnyúló, szabálytalan alakú üres sziget keletkezett. De az erődítmény nyugati oldala mentén alakították ki a Zagyva új főmedrét, melynek másik oldalán terült el a város. Ennek a nagy folyamszabályozásnak az eredményeként keletkezett egy alapjával a Tiszára néző háromszög alakú nagy sziget, melynek a szolnoki palánkvár végül is megépült. (12. ábra) Hogy a Zagyvának a várat a várostól elválasztó új nagy napjainkban végleges! - ága Verancsicsnak Egerből az 1550. szeptember 26-án a nádorhoz intézett tájékoztatás tanúsítja, mely szerint „az árkot (az a Zagyva újonnan ásott medrét, S.I.) a Tisza folyótól a Zagyva medréig vezetik, hogy a víz valamiféle körkörös védelmet képezzen" tudniillik a vár körül. 135 így tehát a közel trapéz alakú várat kelet, észak és nyugat felől a Zagyva két medre fogják közre, a déli oldalán pedig a széles Tisza biztosítja. Szolnok palánkvárán magyar kézben való megépítettségén a törökök a XVI. és XVII. századi veduták, illetve mérnöki felmérések tanúbizonysága szerint semmit, vagy legalábbis semmi lényegeset nem módosítottak. Mivel oldalán vízzel övezett, négy sarkán l-l óolasz bástyával biztosított vár Egernek 1596. évi elfoglalása után szandzsákszékhely lett a vilajeten belül. Amikor 1664-ben Evlia Cselebi ott járt, „tömésfal kerítésü erős vár "-ként jellemezte. A várfal szélességét 15 lépésnyinek írta le, 136 ami l-l lépést 60 cm-rel számítva 9 m-t jelent. A vár kerülete méreteit két későbbi mérnöki felmérés alapján ismerhetjük meg. Lietzner János Heves és Külső-Szolnok vármegyék főmérnöke 1786 körüli, és Markmüller József ugyanazon tisztségben 1809. évi mérnöki felvétele alapján készült térképek alapján Nemes Gerzson főmérnök számításai szerint a szolnoki vár falainak hosszmérete a következő képet mutatja: 137
