Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

A berényi török vár katonasága mellé, polgári hatóságként egy kádit, egy vajvodát és egy emint is állítottak, akiknek fblöttesei Hatvanban és Budán, majd pedig Eger elfoglalása után ott székeltek.

122 A Dzsánfeda helyőrsége 1568-69-ben 392 főből állott, ami abban az időben igen tekintélyesnek számított. A Habsburg hadvezetésnek 1594 tavaszán, illetve nyarán egyik fő célja a hatvani vár elfoglalása volt. A vár ostromát Christof Teuffenbach áprilisban megkezdte. A szorongatott vár felmentésére Haszán budai pasa 10 ezer harcosával május 3-án tura közelében csatát kezdeményezett. Teuffenbach Forgách Simont bízta meg, hogy a német lovassággal megerősített magyar csapatokkal semlegesítse a pasa felmentő vállakózását. Forgách oly fényes győzelmet aratott a törökök felett, hogy annak a hatása alatt a Dzsánfeda helyőrsége, felgyújtván a palánkot - fegyvereit hátrahagyva! - Szolnok várába menekült.

123 A kamara haladéktalanul felleltározta a várban hátrahagyott hadianyagot. E lista azért párjátritkító, mert egy török palánkvár tüzérségi erejéről hű képet mutat. Egy régi ágyú, a németek „Hungeryn"-nak hívják 1 db „Sarfentingh"-nek mondott forgótarack ágyú 1 db „Camer Stykkel" nevű ágyú 1 db „Sarfentynnel" nevezetű 2 db Seregbontó ágyú 1 db „Falkonyt" nevezetű 1 db „Topelfalkonyt" 1 db „Merserfentyngel" nevezetű 2 db „Falkona" ágyú 1 db Színvasból készült „Sarfentynel" elnevezésű 1 db A jászberényi török erődítmény 1594-ben tehát 12 löveggel rendelkezett, melyhez 355 darab ágyúgolyó szolgált.

124 Bár a Dzsánfeda áldozatul esett a lángoknak, de a herényiek továbbra is adóztak a töröknek. Talán az is közrejátszott,hogy nem újították fel a hódítók a berényi erődítményt, mivel megépült már a hevesi palánkvár, sőt rövidesen, 1596-ban Eger vára is a kezükre került, amivel a törökök északkeleti várláncolat jelentősen kitoló-