Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

tésű várak, vagy palánkvárak, párkányok, netalán templom- avagy kolostorerődök. Elfogadhatatlan Evlia Cselebi 1664-ben tett egri látogatása nyomán írt azon adata, mely szerint „az egri vilajetnek 111 kisebb-nagyobb várá"-ból származott a beglerbégnek jövedelme.

5 A kutatás során jelenleg az egri vilajetnek összesen 29 török erődítményére derült fény. Öt török erődítményének csak a XVII. században való létéről vannak adataink: a jánoshalmi (jankováci), a madarasi, a (mező)túri, valamint a zsabíyai palánkvárra, valamint a martonosi templomerődre. Viszont a pusztaszeri török templomés kolostorerod talán nem érte meg az egri vilajet felállítását. A török erődítmények közül a legjelentősebbek természetszerűen az egri, a hatvani, a szolnoki és a szegedi várak voltak, melyek szandzsák-székhelyekül is szolgáltak. Mint majd látni fogjuk, a bácsi vár is igen jelentős kőépítésű vár volt, hol a szegedi szandzsákbég is tartotta székét felváltva Szegeddel; bár katonai szerepet nem játszott. A török kézben tartott várak közül középkori magyar eredetű építmény volt az egri, a szarvaskői, a siroki, a cserépi, a hatvani, a balaszentmiklósi, a szegedi, a futaki, a titeli, a bácsi, a kalocsai, a szécsényi, a bujáki és a hollókői, valamint a martonosi templomerőd és a pusztaszeri, s részben a jászberényi templom- és kolostorerőd. Az egri vilajet erődítményeinek, illetve az ott elhelyezett fegyveres erőnek elsősorban a hódoltság területének katonai biztosítása volt a feladata, de a nagy várak katonaságát szükség esetében bázisuktól távoli területeken is bevetették. A magyarországi török hódoltság egyik legfontosabb részét képezte az egri pasalik északi felében az Eger-Hatvan-Szolnok háromszög, mely hatásosan lezárta a Mátra és a Bükk aljától a rendkívül széles érterű és mocsaras, vizenyős mellékű Tiszáig elterülő síkságot, az Északkelet-Magyarország felől, Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyék irányából való ellenséges behatolás elől; de ugyanakkor kiváló bázist biztosított az oda, sőt Debrecen felé való fegyveres akciók, portyázások és adóztatás lehetőségére. Az egri vilajet számottevő fegyveres ereje kulcsszerepet töltött be a XVII. század során a török-szövetséges erdélyi fejedelmek: Bethlen Gábor, kivált I. Rákóczi György, Apafi Mihály, valamint kivált Thököly Imre katonai akcióinak a támogatásában. Ezen katonai vállalkozásokban kivált a temesvári, a váradi, sőt a