Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén

létének 10545/1886. számú határozatát még azért sem lehetne végrehajtani, mivel az 1886. XXII. t. cz. 24. §-ának f. pontja szerint: az ilyen határozat, csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre, e jóváhagyás pedig még nem kéretett. Dr. Vavrik Béla szinte helyesli Zalár József indítványát annyival is inkább, mert ő beszélt a miniszteri kiküldöttekkel és ezek előtte kijelentették, hogy török mecsetünket becses műemléknek tartják s remélik, miként annak kiigazítási költségeihez a műemlékek fenntartására szánt országos alapból a vallás- és közoktatásügyi miniszter is hozzá fog járulni. Szvorényi József azt tartja, hogy főczélunk: török mecsetünknek stylszerű kiigazítása s a lehető legdíszesebben való helyreállítása, mert minaretünk olyan becses műemlék, amilyen igen kevés van hazánkban s amely díszére szolgál városunknak. Ezen közérdek előtt tehát kell, hogy minden már érdek, ambitio elnémuljon. Éppen azért ő is örömmel fogadja a miniszter beavatkozását, mert a kiküldöttekkel folytatott értekezéséből neki is az a reménye, hogy szebb lesz mecsetünk, mint amilyenné mi kívántuk azt tenni. Azt javasolja ennélfogva, hogy az összegyűjtött adományokat ajánljuk fel városunk részére, a török mecset kijavítási költségeire, s bízzuk meg városunk képviselőtestületét, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározását s esetleg segélyét is kieszközölve, a javítási munkálatokat lehetőleg mielőbb foganatosíttassa. Miután azonban folyó évi deczember hó 18-án lesz 200-dik évfordulója annak, hogy városunk a török iga alól felszabadult, s közönségünk azt óhajtja, sőt többeket az adakozásra is az bírt reá, hogy ezen alkalomra a török világból maradt- műemlékünk celjesen helyreállíttassék, miután továbbá mecsetünk némely részén már annyira meg van rongálva, hogy a késedelem esetleg veszélylyel is járhat, miután végül a munkálatokhoz szükséges pénz, esetleg ennek nagyobb