Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén

éppen nem felel meg e monumentális műemlék építészeti jellegének, Wéber műépítész már e tetőnek teljes eltávolítását, s új stylszerű tetőzettel ellátását hozza javaslatba. Ezek megtörténte után a minaret környéke ugyancsak stylszerű díszes vasrácsozattal legyen bekerítendő, s az ezt körülfogó térség, a török minaret-udvarnak módjára, rózsafákkal beültetendő, melyek az építménynek nincsenek ártalmára.

11

" 1887. május elején Grónay Sándor polgármester-helyettes kezdeményezésére a minaret restaurálására adakozó személyekből a minaret restaurálására adakozó személyekből és a kérdés iránt érdeklődőkből bizottság alakult, mely május 5-én a városházán értekezleteit tartott. Az ülésről felvett jegyzőkönyv szövegét érdekssége és fontossága miatt teljes terjedelmében közöljük: Az egri minaret Az egri török "csonka mecset", e nagybecsű történelmi műemlékünk restaurálása ügyében, azon t. polgártársaink közül, kik e czélra adakoztak, az érdeklődőbbek, Grónay Sándor helyettes polgármesterünk felhívása következtében, s ugyancsak az ő elnöklete alatt, a múlt csütörtökön, f. hó 5-én délután a városház tanácstermében értekezletet tartottak, melynek lefolyását a következő jegyzőkönyv tükrözi vissza: "Jegyzőkönyv, fölvétetett Egerben, 1887. évi május hó 5-én, az egri török mecset kijavítására adakozók értekezletén. Elnök: Grónay Sándor h. polgármester, ki is üdvözli a szép számmal megjelent adományozókat. Előadja, hogy Eger város képviselőtestülete 1887. évi februárius-hó 6-án kelt IO545/I886. számú határozatával a városunkban levő, úgynevezett "csonka mecset" kijavítását megrendelte s e czélra a városi mérnök számítása alapján 60 frtot meg is szavazott. E tervbe vett kijavítás azonban, már a megajánlott összeg csekélységéből következtetve is, nagyon jelentéktelen lett vol-