Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)
Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén
den jóért lelkes, művelt közönségét adakozásra hívjuk fel: E czélra azonnal 10 forintot tett le kezünkhöz. Városunk e derék szülötte, a szép eszme indítványozója, e célra adományozó: Beökönyi Viktor őnsá'ga, detki nagybirtokos. Az egri minaret, az egyik legérdekesebb monumentális épületünk megóvása tekintetéből, a Mecset-térnek csinos vaskorláttal való elkerítése eszközöltetésére ezennel közadakozásra hívjuk fel városunk művelt közönségét. Az adományokat lapunkban nyugtázzuk, s a begyűlt összegeket a takarékpénztárba helyezzük, s ha a szükséges összeg együtt lesz, azt a tervezettel együtt, további eljárás és intézkedés végett városunk szépészeti bizottságának fogjuk átszolgáltatni. A Mecset-tér körülkerítésére eddig begyűlt adományok: Beökönyi Viktor 10 forint Az Eger szerkesztősége 1 forint, ö: 11 forint."5 A felhívás közzététele után az Eger című lap szerkesztősége felkérte Wind István városi mérnököt a tatarozási terv és a költségvetés elkészítésére. Wind mérnök tatarozási terve és költségvetése 1887 elejére készült el. A terv szerint a javítás várható költsége 800 forint lesz. Az elképzelés szerint a kijavított minaretet 2 méter magas kovácsolt vaskerítéssel vennék körül, a torony környékét pedig parkosítanák. Az említett terven kívül készült egy másik is, amely Nichmann Károly városi mérnök készített. A dokumentum szerint a javításhoz kb. 600 forint lenne szükséges. A városi képviselőtestület Nichmann javaslatára 60 forintot szavazott meg a renoválás céljaira. 1887 február végén 72 forint áll rendelkezésre a munkálatokhoz, amelyből 60 forint a város adománya volt, 12 forint pedig gyűjtőktől származott. / A még hiányzó 6-700 forint összegyűjtésének irányítását Kapácsy Dezső neves korabeli helyi költő, a Heves Megyei Árvaszék jegyzője vállalta magára. Az ekkori elképzelés az