Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)
Lénárt Andor: Az egri vár leltára 1564-ben
AZ EGRI VÁR LELTÁRA L564-BEN A leltárak jellemzője, hogy eqy adott pontról indul a leltározást végző bizottság és a vár területén minden helyiséget bejár,mindent leír,számbavesz. Függetlenül attól, hogy a helyiség eredeti rendeltetése mi volt, számbavett minden ott-találtat. A leltárakból képet kapunk, hogy ott milyen volt a vár fegyver-, élelmiszerkészlete » milyen tisztségviselők, katonák, tisztek, tizedesek, zsoldosok milyen fegyverekkel felszerelten,milyen élelemmel, raktári készlettel rendelkeztek. Ezeket hol helyezték el,hogyan raktározták. Az egri vár leltárai közül Pataki Vidor a legteljesebbnek az 1555-ből és az 1560-ból valót tartotta.^" Tanulmányában a leltárakból levont következtetésként állapította meg, hogy a templom és a gótikus kápolnáinak jórésze már fegyverraktárul szolgilt. A jobboldali torony melletti kápolnában a szakállas puskákat raktározták hat sorban. Ugyané torony bolthajtásos termében 68 hordó puska- és 170 hordó ágyúpor, a déli oldalon a többi kápolnában is puskák és ágyúgolyók voltak. A belső vár közepén elhelyezkedett templom és kápolnái tartalmának feljegyzése után következtek a bástyák: A Tömlöc-bástya, /ahol az "Oroszlán" ágyú állt/, a püspöki palota nyugati /egy falkonéta/, majd keleti Afaikonéta/ helyiségei. A Sándor - bástya /8 szakállas/, a Szentély-bástya /a "Gott" nevű ágyú/, a Setétkapu belső kapuja /5 szakállas/. Átment a leltár a külső vár Zánkándy-bástyájára /sugárágyú/, a Csaby-bástyán /5/, a Bolyky-bástyán /9 szakállas/, a Bebek bástyán /egy pattantyú mozsár/, át az Ó-kapuhoz /10 szakállas/ és a toronyban /1 sugárágyú/. A leltárkészítő ezután visszatért a belső várba. A Gergely-bástya /1 sugárágyú/, a két ágyúdomb /nagy mozsár az egyiken és a "Sárkány" ágyú a másikon/, a Varkoch-torony /7 szakállas/, a Forgách püspök építette ház melletti ágyúdombon /prágai falkonéta/, - zárult a lel2 tarozás köre. Teljes vádeltár készítése akkor történik, amikor a vár vezetésében, birtoklásában változás következik be, és ez a változás legális körülmények között megy végbe. Az 1552-es ostrom alatt az egri várnak nem volt képzett, prédikálni tudó papja. Sem világiak, sem szerzetesek. A török elvonulása után, s megszállás alatt a hódoltság területén később is helyükön maradt ferencrendiek Gyöngyösről bejöttek volna Egerbe. Bornemissza Gergely azonban, az ezidőbeni kapitány, nem engedte be őket a városba. 3
