Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)
Sugár István: Az egri vár ágyúi és puskái 1508-1690
Egyedül csak n mozsárágyúk képeztek kivételt, mivel valamennyi török készítésű volt. Az egri törökök az idegen eredetű lövegekhez nyilván zsákmányolás révén jutottak, bár nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az erdélyi fejedelmi ágyúkkal ajándékozás gazdagította ágyüparkjukat. Ne feledjük el az egri törökök és az erdélyi fejedelmek közötti szoros katonai kapcsolatot> Nem kerülheti el figyelmünket a lista áttanulmányozása alkalmából az a tény, hngy a törökhntésú lövegek között lényegesen nagyobb számban ta láltak a leltározók repedt, szétszakadt darabokat, mint az osztrák, a né met vagy a magyar csövek esetében. 'Jsztrák, német, T ö r ö k A csövek állapota magyar csövek csövek db db Jó 59 90,77 15 39,47 Használhatatlan 6 9,23 23 60,53 töröküknek Eger várából valn kivonulása után talált lövegek közül a törökkészitésú lövegeknek több mint 60 -s-a hasznavehetetlen, eltört,szét repedt állapotban került regisztrálásra. Ezt a jelenséget másnak, mint a silányabb minőségnek nem tulajdonithatjuk; ilyen nagy szám esetében ugyan is a véletlen kizárhatónak mondható. A VÁR ÁGYÚI ÉS PUSKÁI AZ 1690. JÚNIUS 3-1 LELTÁR A gróf Sigefrid Breiner császári és királyi biztos által kiküldött bizottság által felvett egri hadileltár is tanulságos adatokkal szolgál Eger vár tűzfegyvereiről, 7 * noha két és fél esztendő telt el az erődítmény visz- . szafoglalása óta, és láthatóan bizonyos mértékben megváltozottnak tűnik a lövegek összetétele. Ez az összeírás is a tüzérségi anyagot három csoportba osztva vette lajstromba, de "a hibás darabok és érctörmelékek"-rői is tudósít. 1. Ágyúk 40 fontos /22,40 kg/ háromnegyed kartaun "a nyílásán le van vágva, újból öntendő", török , hibás 1 darab 40 fontos /22,40 kg/ háromnegyed kartaun "nagyon kiégett", török , hibás 1 darab
