Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére

helyreállítása Détshy Mihály és Sedlmayr János tollából, de ide tartozik Szabó János Győző nyílt levele is a várhelyreállítás üteméről, nehézségeiről (16. szám). Jelentős és hiányt pótló az a sorozat, ami a vár történetének egyes korszakait vizsgálta meg a legújabb kutatási eredmények számbavételével. Szabó János Győző, Kovács Béla, Pataki Vidor, Détshy Mihály és Nagy Árpád írásai nyomán számos, eddig ismeretlen mozzanatra derült fény, mint a vár középkori topográfiája, a külső vár keletkezése, vagy egykori toronyórái. Dobó István életrajzának eddig ismeretlen, vagy kevésbé ismert részleteit dolgozta fel Szabó János Győző, ugyanő írt a Dobó bástya történetéről. A várlaktanya legújabbkori életéről Csiffáry Gergely, a várfalak omlásáról pedig Sugár István írt. Tardy Lajos, Kovács Béla és Sugár István az 1596. évi várostrom és az 1687 évi kapituláció eseményeihez szolgáltattak új adatokat. Vass Előd, Sugár István és Lénárt Andor jubiláris megemlékezései a vár Rákóczi korszakát idézik. A Híradó 12. számának cikkei a várásatások 50. évfordulóján, az egri városi tanács nagytermében rendezett ünnepség előadásai (Gerő László, Lénárt Andor, Détshy Mihály, Sedlmayr János és Komáry Endre). A Dobó bástya leomlása után feltárult várdomb geológiai képződményeit Fükőh Levente és Kordos László vizsgálta meg. A vár történeti múltja és jelen sorsa köré csoportosuló írások mellett többen Eger város ezer éves történetének egy-egy mozzanatát, szakaszát közölték a Híradóban. Néhány téma ezekből: a Buttler ház mellett kibukkant középkori hadi út (Szabó János Győző), az egri középkori postajárat (Sugár István), Valide szultána egri fürdője (Gerő Győző, Sugár István), az egri püspökség alapítása (Nagy Árpád), XVI. századi lengyel költő Egerben (Lőkös István). Nekrológ jelent meg Lénárt Jánosról Csillag Lászlótól és Pataki János Vidorról Hervay Ferenc soraival. 25 év egy társadalmi egyesület életében hoszú idő. Negyedszázados fennállása alatt megváltoztak a Baráti Kör körülményei és maga a Kör is változott, alakult. Megalakulása után a vár rövidesen teljes egészében a múzeum kezelésébe került, majd a múzeumot átvette a minisztériumtól a megyei tanács. Az 1957-ben megalapított Országos Műemléki Felügyelőség egyik első munkájaként megkezdte az egri vár régészeti feltárásait és műemléki helyreállítását. Mindezek a körülmények megváltoztatták a vár gazdasági helyzetét, a vele való gondoskodás bekerült az állami tervekbe, ennélfogva szükségtelenné vált az, hogy egy társadalmi egyesület anyagilag támogassa. 1973-ban, majd 1980-ban a Baráti Kör vezetősége és közgyűlése úgy döntött, hogy módosítja az alapszabályt, ami elsősorban az egyesület céljának meghatározásában nyilvánult meg. A Baráti Kör az egri várral kapcsolatos hagyományok ápolásában — kutatás, kiadvány, ismeretterjesztés — segíti a Dobó István Vármúzeumot, aminek fejében a múzeum hozzásegíti a Kör tagjait a vár történetének tanulmányozásához és értékeinek megismeréséhez. Ezeket a reális célkitűzéseket elfogadták és elfogadhatják felnőttek és fiatalok, az Eger Vára Baráti Köre egyesület teljes tagsága. Ügy gondolom, hogy ezek jegyében még sokáig dolgozhatunk, fáradozhatunk azon, hogy mi, a társadalom alkotó erejének egy parányi része, őrzői legyünk nagyszerű nemzeti múltunk egri örökségének. BAKÓ FERENC