Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Kozák Károly: az ásató régész nyílt levele az egri vár barátaihoz az egri várról

letékes intézményeinek (Tervosztály, Múzeum, stb.) többszöri sürgetésére készített tervek (OMF) időeltolódásai nem kis részben ennek a türelmetlenségnek okozói. Olyat kértek, amit nem lehet szakszerűen előre megadni, s amit kaptak az csak egy vázlatos elképzelés, amelyet nem lehet később, vagy nem szabadna érvként felhasználni az ott dolgozók munkájának lebecsülésére. Érdemes volna áttekinteni, összehasonlítani a budai és visegrádi várban folyó feltárásokat, helyreállításokat, vagy Aquincum, Gorsium (Tác) nagyszabású munkálatait az egri várral, időés anyagi felhasználás vonatkozásában. Évtizedek óta folynak ott is a feltárások és helyreállítási munkák, s azt mindenki megértéssel, érdeklődéssel kíséri. Az egri várra vonatkozó átfogó, ma is érvényes terv évek óta létezik.* De az már lényegesen reálisabb — mint a történetesen —. Szerkesztő által említett, s általam is érintett korábbi tervek. Az ezzel kapcsolatos OMF-vélemény egyértelműen kimondja, hogy a vár régészeti feltárása a tervezett ütemben, jól halad — évente több mint 1/2 millió Ft a felhasznált pénzügyi keret —, előtte jár a tervezésnek és az előkerült falak állagmegóvási munkáinak. Ez utóbb említett munkák — a megye más műemléki helyreállításainak befejezésével — az év második felében nagyobb létszámmal készülnek. Igaz, hogy a várudvar keleti oldalán álló épület bontásai is tervbe volt véve. Az is igaz. hogy 1976-ban nem került lebontásra, mert akkor még a Múzeum egyetlen helyiségét sem ürítette ki. 1980-ban pedig a Múzeum azért ürítette ki az említett épület nem nagyobb, hanem kisebb részét, hogy a Múzeum kérését teljesíthesse az OMF. Ugyanis a gótikus palota földszinti, keleti helyiségeit — ahol addig az ásatási anyagot zsúfoltan tároltuk — kiürítettük, s azt kiállítás céljaira átadtuk. Ismétlem, ezt a Múzeum kérésére tettük, s így került a régészeti anyag az említett helyre. Az igazság csak akkor teljes, ha a számokon, évszámok közlésén túl, amelyek igen meggyőzőeknek tűnnek, a körülményeket is pontosan közöljük olvasóinkkal.** Még folytathatnánk a nyílt levélben felvetett — szóban és írásban érkezett érdeklődők kérésére — kérdések részletesebb megvilágítását, de úgy gondolom, hogy inkább a kutatás újabb részletei érdeklik olvasóinkat. Teszem ezt annál is inkább, mert az Egri Vár Híradójában korábban csaknem folyamatosnak mondható közlések sora néhány éve megszakadt. A már említett felkérés lehetőséget ad arra, hogy folytassam e munkát — ha csak rövid formában is — az azóta történt kutatásoknak, tudományos feldolgozásoknak ismertetését. (Itt jegyeznénk meg, hogy mi a tudományos feldolgozásnak éppen olyan fontosságot tulajdonítunk az egri vár feltárásában, kutatásában, mint egy-egy eddig ismeretlen építészeti részlet feltárásának, vagy bemutatásának.) Az egri várban korábban dolgozó, az Országos Műemléki Felügyelőség állományába tartozó építész munkatársaimmal együtt 1976-ban állt módunkban beszámolni a várban 1957 óta folyó régészeti feltárásról, *Az OMF belső használatában, a Megyei Tanáccsal, Múzeummal nem egyeztetett és nem is ismertetett. (A Szerk. megjegyzése). **Ha a körülményeket részletesen tagolni akarnánk, azt is megemlíthetnők, hogy az OMF az egyik feljegyzésben a Képtár termeit kérte raktározási célra, stb. (A Szerk. megjegyzése).