Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

utazott információkért. Júniusban háromtagú bizottságot jelölt ki a Kamara: Kauffny Benjámin, Kapronczai György és Czelner János személyében. Prépostvári még jún. 12-én ott volt Hatvanban; megvárta a vár megrohamozásának kimenetelét, a kudarcot. Onnan június 26-án érkezett meg Egerbe. Több napig vesztegelt dolog nélkül, mivel a várat átvevő bizottság nem jelent meg. Megállapíthatta, hogy Egerben a fizetetlenség miatt az őrség szélnek ment, az 500-ból 200 lovas maradt (köztük 50 ült lóra), és a 200 magyar gyalogból csak 25 volt a várban. Nagy volt a fegyelmezetlenség. A német katonák Felnémeten a parasztok munkaeszközeit elrabolták és az egri piacon értékesítették. Gyümölcsöt úgy szedtek, hogy a fákat kivágták. Prépostvári július elején végleg elhagyta Egert. Szatmári szűkebb hazájában, a Huszton át betört tatársereg ellen harcolt újra, mint a kassai mezei hadak kapitánya, s egyúttal mint a Felső Részek főkapitányának helyettese. Ezután Erdélybe vonult, Báthory Zsigmond fejedelem segítségére sietett és részt vett Temesvár sikertelen ostromában. 1595-ben kinevezték a haditanács tagjává, bár Mátyás főherceg Dobó Ferencet szerette volna e tisztségben látni. Ez évben feltehetőleg Báthory Zsigmond oldalán a Havasföldön is harcolt. Elfoglalták Tergovistyét, majd Gyurgyevonál legyőzték Szinán nagyvezér seregét. 1594 óta Prépostváron a köszvény elhatalmasodott. Több levelét már ekkor nem. tudta leírni. (A lediktált utóiratban kért mindig bocsánatot.) Ujjai megmerevedtek. Óriási akaratereje lehetett, hogy még a következő' évben is sokszáz kilométeres utakra vállalkozott lovon. Közben állandóan leveleket diktált, gyorsfutárai bejárták Erdélyt, FelsőMagyaroszágot, Ausztriát. Feletteseit kitűnő tanácsokkal látta el, pl. a kozákok felfogadását, szorgalmazta, a tatárok ellen. 1595—96 telén Csengeren ismét ágynak dőlt, tavaszig moccanni sem tudott. Májusban azonban már Kassán volt és onnan figyelte, irányította a hadműveleteket. Hatvan bevételénél és a mezőkeresztesi csatában nem tudott már jelen lenni. A még Szikszón táborozó főherceget figyelmeztette, óvta, nehogy Mezőkeresztesnél bocsátkozzanak harcba a szultán seregével. Ez volt az utolsó intézkedése. 1596—97 telén csaknem félholtan feküdt kassai házában. 1597. április 10-én halt meg. A bélteki templomban temették el. IRODALOM Takáls Sándor, Régi. magyar kapitányok és generálisok, Budapest 1922. 337—376. NYÁRI PÁL Teljes nevén Bedeghy Nyári Pál, születési évét nem ismerjük. Előneve szerint a család a tolna megyei Bedeg faluból származott, A XVI. század elejétől a másik családi birtokközpont a, Nyitra megyei Berencs volt. Nyári Pál apjának egyik nagybátyja volt Nádorfehérvár védője, Mohács sebesültje, Bécs 1532. évi ostromának hőse, 1535-ben családját bárói rangra, emelték. Apja, Lőrinc, Hont megyei főispán, szolnoki főkapitány (1551—52), a vár feladásakor török fogságba esett, néhány hónap múlva Huszár István váltotta ki. Pálnak három fivére és négy leánytestvére volt. 2íi