Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

Rueber 1584 márciusi halálát követőleg ki is nevezte Kolonicsot a megbízott főkapitány, gróf Nogarola Ferdinánd a helyettesévé. Kolonics Egert 1584 júliusában hagyta el, egy hónappal később, hogy Ungnád Kristófot másodszor is beiktatták az egri főkapitányi tisztségbe, addig gazdasági problémáit kellett rendeznie. Ezután megszakítás nélkül Kassán élt, ahol 1587. február 27-én halt meg. RÁKÓCZI ZSIGMOND 1544-ben született. Apja Rákóczi János Zemplén megyei köznemes, alispán, Csicsva várnagya, a reformáció lelkes híve. Testvárbátyja Ferenc, közéleti pályája hasonló körben futott, az alispánságig vitte. Rákóczi Zsigmond a hagyomány szerint Perényi Gábor udvarában Sárospatakon volt apród, majd 1567-től Egerben szolgált. Ez utóbbi csaknem bizonyosra vehető, mivel 1572-ben több éves katonai szolgálata jutalmául kért Bódy Menyhérttel és más katonatársaival birtokadományt, és kérvényét Ungnád Kristóf továbbította. Pályájának egyengetője a nagybátyja, Rákóczi György szatmári lovaskapitány volt. Rákóczi Zsigmond ott volt 1573-tól a Kalló alatti táborban a várépítkezést biztosító seregben, ahol Csapi Kristóffal életre szóló barátságot kötött. Részese volt Bekes Gáspár erdélyi hadjáratának is, Balassi Bálinttal egy seregben (1575). 1580-as évek elején Szendrőn vállalt katonai szolgálatot, 1583-ban még a magyar lovasság kapitányaként szolgált itt, 1584-ben nevezték ki Szendrő főkapitányává, tisztségét három évre vállalta. Szendrői tisztségében kezdte meg igen céltudatosan a vagyongyarapítást, kincstári zálogbirtokok vásárlását. 1583-ban Szerencs uradalmát vette zálogba, s itt a következő években Stella Kristóf építész közreműködésével a várkastély megerősítésének munkájába kezdett. A családi rezidenciája ettől kezdve haláláig Szerencs vára volt. 1584-ben még Hernádnémeti és Bass (prédium) zálogbirtokhoz jutott. 1588 év első felében Ferenc testvérével közösen övé már Meggyaszó zálogbirtoka. 1586-ban Rákóczi Zsigmondot Munkács vára uradalmának, a tornai vár uradalmának, a Szepes megyei lednici uradalomnak elszámolási kötelezettség nélküli tej hatalmú kezelőjévé tette Magóchy Gáspár, amikor végrendeletileg: András, testvére Gáspár és Ferenc unokáinak gyámjául kinevezte. S Magóchy 1587. április 7-i halálával az óriási vagyon minden gondja és öröme Rákóczi Zsigmondra szállt; ekkor

1 még Szendrőn parancsnokolt. Rákóczit kinevezték Torna megye főispánjává 1587 tavaszán, s megválva Szendrőtől ekkor merült fel először bécsi udvari körökben egri főkapitányi kinevezésének a gondolata. Rákóczi Egerben 1588. januárjában a magyar országgyűlés beválasztotta Rákóczi Zsigmondot a magyar várakat felülvizsgáló bizottságba. Márciusban Ernő főherceg felkérte az egri főkapitányi és provizori udvarbírói tisztség elvállalására. Április 26-án átvette a-vár gazdasági vezetését. Főkapitányságába június 29-én iktatták be. A kirendelt bizottság tagjai: Ferdinánd Nogarola, Felső-Magyarország főkapitánya. Csapi Kristóf Kalló főkapitánya, Hoffman György szepesi kamara tanácsos, Franz