Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

építészként Egerbe, akinek a tervei alapján kezdték meg az átalakítási munkákat. Kivitelezője (magister muratorum), Jacobus Falubrese volt, olasz honfitársa. Az udvar utasítására az egri vár építkezéseihez már 1567 májusában 3000 tallért utaltak át, 1568 januárjában ötezret. 1568 tavaszán katonai szempontból is helyzetfelmérést végeztek; a bizottság elnöke Thurzó Ferenc volt. Még ugyanebben az évben Forgách két új ágyút öntetett Kassán. Forgách ezekben az években hathatósan a protestánsok kedvében járt. Komjáti kastélyában Huszár Gál prédikátor számára nyomdát rendezett be. Az Eger környéki leggazdagabb katolikus plébánia, a felnémeti javadalmát kettéosztotta (előbb az egészet elfoglaltatta 1569 elején) protestáns prédikátor számára. Ezzel ellentétbe került az uralkodóval. De a kincstárral is súrlódásai voltak a Sáros megyei birtokán nyitott kocsmája miatt, és azért, hogy engedély nélkül szállította ki borát Lengyelországba. Forgách volt a legrövidebb ideig Egerben főkapitány. Már 1568 januárjában benyújtotta lemondását, majd 1569 júniusában végleg eltávozott. 1569 aug. 1-i hatállyal a Dunán inneni főkapitány tisztébe nevezték ki Dersfi István utódaként. Székhelye és családja tartózkodási helye Surány volt. A törökök megújuló támadásai, betörései miatt családját 1572-ben Lévára költöztette. 1574. aug. 31-től a királyi tanács tagja lett. 1580. évi országgyűlésen a magyar ellenzék soraiban volt. Rosszallotta, hogy az 1569-től 1580-ig épült főkapitányi központ, az érsekújvári vár élére 1580-ban egy németet, Andreas Kielman von Kielmansegg-et nevezték ki. 1582-ben a fellebbviteli törvényszék tagja lett. 1582-ben és 1583-ban ismételten a haditanács tagjává jelölték, de rossz egészségi állapotára hivatkozva a nagy megtiszteltetést visszautasította. 1583-ban beleegyezett fia római utazásába és rekatolizálásába. 1587-ben átmenetileg elvállalta a dunántúli főkapitányságot is, de már az év második felében mindkét főkapitányi megbízatásáról lemondott. 1588-ban a 12 tagú várvizsgáló bizottságba választották, és az ország sérelmeit Ernő főherceghez felterjesztő országgyűlési küldöttség vezetője lett. Forgách Simon 1588-ban főpohárnoki méltóságra kapott kinevezést. Ferenc fia ez évben hazatért Rómából mint kijelölt veszprémi püspök, 1589-ben 23 évesen felszentelték. Zsigmond fia 1589-ben megnősült, Losonczy Annát, özvegy Ungnád Kristófnét vette feleségül. 1591-ben Tokajban Pálffy Miklós Dunán inneni főkapitánnyal előkészítő tanácskozást folytat egy készülő nagy török elleni hadjáratról. Útközben Gyöngyösön a protestánsok számára kedvező intékedéseket hoz (a Szt. Orbán egyház végérvényesen a helvét konfesszió, a kálvinisták temploma lett, a város piacán működő malom jövedelmét a ref. tanulók ellátására rendelte). 1593 őszén csapataival bevette Szabadkát, Szécsényt, Füleket. (Pálffy ugyanekkor Drégelyt és Palánkot). 1594-ben Hatvannál táborozik, a túrái nagy győzelem nagyrészt vezetési tudományának köszönhető. Nyár végén a Szilágyságban pusztító tatárokat fékezi meg súlyos saját veszteséggel (segítő csapatok nem érkeztek). Részt vett igen tevőlegesen az 1595 januári országgyűlésen, szorgalmazva a szövetséget Erdéllyel és a lengyelekkel. 1596-ban ott volt Hatvan bevételénél, majd részt vett (69 évesen!) a mezőkeresztesi csatában, 1596 októberében. 1598 januárban újra az országgyűlésen találjuk. Rosszul lett és megváltoztatva 1578-ban