Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

A szerkesztő nyílt levele az egri vár barátaihoz a vár helyreállításáról

tényezők, amelyeket elsősorban a régészeti feltárások szolgáltatnak. — Mivel itt a bajok forrásának igen tetszetős indokolásáról van szó, hoszszabban kell e kérdésnél időznünk. Először is rá kell mutatnunk olyan objektumokra, amelyek feltárása sok-sok éve megtörtént, az állag romlása, a helyreállítás elhúzódása tehát nem terheli a régészetet. Nézzük például a vár megmaradt legrégibb, 1542-ben elfalazott bejáratát, a Hippolit-címeres kaputornyot és a vár látképileg legexponáltabb területét, a XIX. századi golgotával látható Szép-bástyát. A kaputorony külső oldalának a falkutatása 1959-ben történt meg, a teljes régészeti feltárása „csak" 1968-ban, mivel belső oldalának a járószintjéhez a Szépbástya alsó részének feltárása után lehetett hozzáférni. A Szép-bástya teljes régészeti feltárása is befejeződött 1969-re, s már 1970-ben megjelent a kutatómunka feldolgozása. Kozák Károly jelentős új eredménye volt, hogy a XVI. század második felének palánkkal védett négyszögű ágyúállását a törökök építették át nyolcszögű gerendavázas kőbástyává, ágyúk felvontatásához való köves úttal. A Szép-bástya vonatkozásában a helyreállítást tervező mérnök sem marasztalható el a kivitelező munka akadályozása tárgyában. Hiszen Sedlmayr János már 1970-ben világosan látta és megírta a statikai problémákat figyelembe vevő tervezés járható útját; a nehézségek főleg a gótikus kaputorony bejárati szintje és a Szép-bástya alapsíkjának 13 m-es szintkülönbségéből adódnak. Ezért nem javasolta az ágyúdomb meglevő földtömegének a szétbontását, hanem rézsűs kialakítást tervezett, a bástya tetején pedig teraszt. Sedlmayr 1977. évi rekonstrukciós madártávlati képe az egri várról a Szép-bástyát már így tünteti fel (2. kép). Vajon elhamarkodott elképzelésből fogant a vár IV. ötéves tervének (1976—1980) azon tétele, hogy 1976 évben a XIV. századi kaputorony és a Szép-bástya alsó szakaszának a helyreállítása megtörténik és 1977ben befejeződik a Szép-bástya helyreállítása? A fentiek alapján a munka előkészítése a legkevésbé sem tekinthető elsietettnek, és a régészeti Sedlmayr János (OMF) látképe az elképzelt teljes helyreállításról (1977)