Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Füköh Levente-Kordos László: Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

csonyabban, az utca szintje fölött 10 m-re nyílik, a tszf. magassága 171,26 m. Ez az üreg végig szálkőben van, s feltehetően egy hátrálva pusztuló barlang maradványa. A két üreg, mint általában a sziklaüregek és barlangok, rögtön felvetették annak a lehetőségét, hogy esetleg a kitöltésükben megőrződött számunkra az elmúlt évezredek élővilágának egy darabja. Ennek felderítésére több alkalommal megvizsgáltuk az üregeket. Az I-gyel jelölt üregben (2. fotó, 2. rajz) a hasadékokból olyan mésziszapot sikerült gyűjteni, ami csont- és csigamaradványokat tartalmazott. Az üledékek előzetes feldolgozása során az előkerült maradványokból arra következtethetünk, hogy a mésztufában levő üledékek kora durván 50 000—60 000 év, ami a pleisztocén utolsó interglaciálisának (rissz-würm) felel meg. További következtetésként megállapítható, hogy a mésziszapot magába záró mésztufa vagy a mésziszappal azonos korú, vagy idősebb, de semmiképpen sem fiatalabb. A II. üregben (3. fotó, 3. rajz) az anyaggyűjtés nem vezetett eredményre, mert ott nem találtunk gyűjtésre alkalmas mennyiségű kitöltést. Ennek oka, hogy a II. üreg egy valamikori nagyobb barlangnak a lepusztulásából maradt meg. Ezt igazolja, hogy a mai üreg belsejében is találhatunk cseppkőmaradványokat. Az I. üreg esetében a felmért üregnagyság esetleg a sokszorosára is bővíthető lenne, ennek technikai kivitelezését azonban akadályozza az a tény, hogy a tufa erősen repedezett, tömbökre tagolt, s láthatóan az eredeti településéhez képest megzökkent. Az üreg eleje kultúrkitöltést is tartalmaz, mivel feltételezhetően a bástya építése során ez az első rész ' volt az, amelyik feltöltődhetett a „kultúrszeméttel". Az üreget már Dobó kapitánysága idején is ismerhették, amire abból lehet következtetni, hogy az üreg szája, mint az a rajzon is látszik, félig el van falazva. Feltételezzük, hogy a falat a bástya építése után törmelék fedte. összefoglalva: A fentiekben elmondottak alapján a Dobó-bástya leomlásával igaz. hogy kultúrtörténetünk egy jelentős objektumának egy részét vesztettük el, ugyanakkor olyan ismereteknek a birtokába kerültünk, amik elzárva maradtak volna előlünk. A helyreállítás során ezért törekedni kellene arra, hogy — amenynyiben statikailag megoldható —, a fal egy része a későbbiek során is bemutatható legyen. Ezt a profilt úgy kellene kialakítani, hogy lehetőleg az I. üreg is hozzáférhető maradjon, s így biztosítva legyen az esetleges későbbi feltárás vagy anyaggyűjtés lehetősége. Amennyiben az itt javasolt út nem járható, akkor sem fog elveszni a most még feltárásban látható profil és a két üreg, mert a sokirányú vizsgálatok során igyekeztünk annyi adatot gyűjteni, hogy a későbbi elemző munkához elegendő legyen. FÜKÖH LEVENTE—KORDOS LÁSZLÓ