Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Füköh Levente-Kordos László: Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották. Az omlást követően mindenki, aki imerte a várat, a keletkezett kárról beszélt. A geológus szakember viszont igyekezett a kínálkozó alkalmat kihasználni, és esetleg újabb adatokat szerezni a várdomb geológiai fölépítéséről. Erre kiváló lehetőség nyílt, mikor a robbantás után keletkezett törmeléket a falról eltávolították. Ekkor kb. 20—25 m magas profil került felszínre, mely nagyon szépen láttatja azokat az elmúlt évmilliók során egymásra rakódott — üledékeket, melyre végül a várat (a Dobó-bástyát) alapozták. A láthatóvá vált üledék alja miocén portufa, melyben alapos keresgéléssel szép levéllenyomatokat és kagyló kőbeleket lehet gyűjteni. Ebbe az üledékbe vágták bele az 1700-as évek végén azokat a pincéket, amelyek feltehetőleg hozzájárultak a bekövetkezett omláshoz. A miocén üledékekre a pleisztocén idején kavics rakódott, amely azt jelzi, hogy a területen akkoriban patak folyt. A patakkavics fölött helyezkedik el az üleclékösszlet legfiatalabb és egyben legnagyobb érdeklődésre számot tartó része, az ugyancsak a pleisztocén idején lerakódott édesvízi mészkő (mésztufa) vagy ahogy Egerben ismerik, a „darázskő". Mai ismereteink szerint a vár nagyrészt ilyen kőzetre épült. A jelenleg folyó kutatások ennek az üledéknek pontos kiterjedését teljes biztonsággal meg fogják állapítani. Annyit azonban már most is tudunk, hogy a Dobó-bástyától északra és délkeletre már 200 évvel ezelőtt is bányászták a puha. faragásra alkalmas darázskövet. A bástyától keletre, a valamikori ágyúdomb alatt szintén megtaláljuk a mésztufát. Megtaláljuk mindkét föld alatti kazamatafolyosóban, mint fekükőzetet. A Dobó-bástya nemcsak a régész, de a geológus számára is érdekes, hiszen a várfalba beépített, törmelékkel és középkori szeméttel kitöltött bástya megőrizte a kitermeléstől az alatta levő darázskövet. A letisztított felületen szépen látszik, hogyan települ a mésztufa az üledékekre. Az üregek leírása A felszínre került mésztufa falban a törmelék alatt két üreget találtak (1. fotó, 1. rajz). Az 1. üreg a Dobó utca szintjéhez viszonyítva 14 m magasságban, a tszf. 175,86 m magasságban nyílik. Hossza a jelenlegi feltártsági állapotban kb. 7 m. Ez a hossz azért hozzávetőleges, mert az üreg egy törmelékkel kitöltött lapos teremben végződik, melynek szálkő falát nem állt módunkban megkeresni. A II. üreg az I.-nél ala-