Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)
Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata
az almagyari tetőn lévő törökök felé ürítgették az edény tartalmát. A törökök bámulva szemlélték az átellenes dombról a mértéktelen dőzsölést és visszakiáltottak, hogy vigyázzanak, nehogy csömört kapjanak a mulatságtól, gúnyolódástól, — ami csakhamar be is következett. Az állomáson levő puskapor és kén ugyanis, mely az árokba hányt rőzsék felgyújtására tartott készenlétben, tüzet kapott, meggyulladt, és az áldomáson dőzsölő csapat egy részét légbe röpíti, a többiek széjjel futnak." Szederkényi Nándor még elmondja, hogy Thurn, Terzka és Fodoróczy a belső várból segítséget visz a külső várba, de a beözönlő janicsárok nyomásának lehetetlen ellenállni. Ekkor esik el a tisztek közül Fodoróczy, Horváth György, Aszalay Bálint, Danen Pál, Zoltán Ferenc, Karapan Gáspár, Bornemissza Mátyás és Gimes György. 137 — Barton követ a török táborban úgy tudja, hogy egy asszony lobbantotta volna lángra a lőport. 138 Kjátib Cselebi szerint a robbantást egy a várbörtönébe zárt muzulmán rab követi el. 139 A pánikszerűen menekülő katonák és polgári nép tömege nyomába szegődő török katonaság vérengzés közepette foglalja el a külső várat. Illésházy István 140 és Kropf Lajos is 141 október 4-ében jelöli meg az egri külső vár elestét. Kjátib Cselebi október 5-i dátummal írja le az eseményt: „.. .a benne (ti. a külső várban S. I.) levő öt-hatezer főnyi ellenséget kardra hányták, akik pedig megmenekültek, azok a belső várba futottak és ott elzárkóztak. Az iszlám harcosok közül is többen a vértanúság méltóságára jutottak. Azon az éjjel a janicsáraga és némely pasák és bégek az említett várat őrizték, a környékre pedig őrjáratokat küldöttek. 142 Meg nem nevezett forrás alapján Szederkényi Nándor is október 5-ét említ, de az eseményeket úgy összekeveri, hogy október 4ére teszi a város elfoglalását. 143 Ugyanezen a hibás úton jár Pataki Vidor is. 14 ' 1 Egyértelműen úgy véljük, hogy a napi eseményekről a helyszínen részletesen beszámoló Barton, s annak nyomán Kropf Lajos időpont- meghatározása a helytálló. 145 A külső vár elfoglalásával rendkívül aggályossá válik a belső vár megtarthatása is. A felvázolt eseménysorozat indirekte Eger vár teljes bukását okozza, mert az addig hősiesen küzdött, de pánikba esett katonák elijesztik minden reményüket a belső vár megvédhetőségének a lehetőségébe, s egyetlen gondolatuk: puszta életük bármi módon való megmentése. AKNAHARC — MEGADÁS — MEGTORLÁS A külső vár birtokába jutott törökök megfigyelik, hogy a belső várnak az elfoglalt nyugati várrész felé tekintő oldala megtámadhatatlan, mivel azt bevehetetlenül védelmezi északkeleti és délkeleti szögletén emelkedő egy-egy füles bástya jól rejtett lövegeinek tüze. De ezen túlmenően is a két várrész között húzódó mély árok minden számottevő megmozdulást lehetetlenné tesz. így tehát kétségtelenül helyes harcászati megfontolás alapján a két füles bástyának a felrobbantásával kívánják a belső vár védelmét összeroppantam. Az éj leple alatt török aknászok hatolnak be titkon a két várfelet elválasztó árokba, mint pillanatnyilag „senki földjé"-re, és megkezdik a két hatalmas bástya építményének 3-3 helyen való aláaknázását. A lagimdzsik fontos munkáját a Királyszéken s az Almagyar-hegyen felállí-
