Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

magaslatokról jól be lehet látni és lőni a vár területére. Claudio Cogonara császári főhadmérnök, aki az 1596. évi ostrom alatt a várban tartózkodott, később így vázolja a helyzetet: „A kedvezőtlen fekvésű várat (ti. külső várat, S. I.) három oldalról 200 lábnyinál (63,20 m, S. I.) nem távolabb fekvő magas dombok uralják, melyek teteje 15 lábnyival (4.74 m, S. I.) magasabbak a várnál és az erősség felé lejtenek, hogy végül is 4 lábbal (1,26 m, S. I.) magasabbak a falaknál."

51 A vár minden ostrománál ezt a kedvezőtlen adottságot ragadja meg a támadó ellenség, A vár korszerűsítésével kapcsolatban gondoskodnak a vár alatt elterülő város védelméről is. A Dobó-korszakban a várost még csak tapasztott palánk övezi, de az 1570-es évek végén, 1580 körül megkezdődik a kőfal („Ringmauer") megépítése, a kutatásaim szerint 1592-re zömében el is készülnek a munkával. A várost övező körfal tervezője és az építkezés irányítója az itáliai Christophoro Stella. A falon a befutó utaknak megfelelően négy kapu nyílik, s a fal síkjából előugró sokszögű bástyák biztosítják a védelem lehetőségét. A bástyák a város felé nyitottak, hogy az ellenség, ha netalán egyiket-másikat elfoglalná, ne használhassa támaszpontként a város védőivel szemben.

58 À vár katonasága a XVI. század utolsó harmadában 1 ezer fegyveresből áll. Rákóczy Zsigmondnak adott instrukcióból tudjuk, hogy 500 magyar huszár és 200 magyar gyalogos mellett 300 német katona szolgál Eger várában.™ A vár fennmaradt 1594-95. évi számadásai szerint a németek páncélosok, azaz nehéz vértes katonák („cataphractis Agriensis").

60 BáPaz ostrom előtti évről fennmaradt várszámadások nem említik a katonai létszámot, de az előző esztendők szórványadatai arra utalnak, hogy 1596-ban is a fenti megoszlásban 1 ezer körüli fegyverese van a várnak. Az egri vár gazdasági és katonai szervezete élén 1596-ban bedegi és berencsi Nyári Pál főkapitány áll. Az előző esztendei adat szerint az alkapitány Pászthóy Gergely, az első és második várnagy Korláth Kristóf, illetve Várkonyi Jakab. Az ostrom alatt is a várban tartózkodik az olasz Christophoro Stella „architector", azaz építész is.

61 Sajnos nem ismeretes a vár tüzérségi felszereltsége, — de egy 1560. évi leltár soi'án 26 ágyút vesznek számba.

02 Külön kell szólnunk a vár elégtelen tüzérségi állományáról. Cogonara azt jelenti, hogy csak 8 tüzér található Egerben, akik közül öt betegen fekszik, „a többieknek pedig kevés tapasztalata uan."

03 Ugyancsak tőle tudjuk, hogy Tirsch ezredes segédcsapatával érkezett egy spanyol tüzér is, Luigi Válla.

04 Midőn Miksa főherceg arról értesül a Hatvan elfoglalása után a befutó jelentésekből, hogy a szultáni had Eger ellen vonul, azonnal rendelkezik, hogy lássák el Nyári Pált idejében a szükségesekkel. Utasítja a cseh Johannes Jacobus Thum grófot, hogy morva gyalogosokkal vonuljon Egerbe. Bárq Christoph Teuffenbach felső-magyarországi főkapitánynak meghagyja, hogy a várat lássa el a szükséges katonasággal és lőszerrel. Mielőtt pedig szeptember 9-én a császári sereg elvonulna Hatvanból Vácra, nagyobb számú lovast irányíttat Teuffenbach révén Egerbe. Midőn szeptember lo-én Vácra érkezve kétségtelenné válik az oszmán hadsereg célja, Nyári Pál sürgető kérésére embert és lőszert indíttat útnak a vár részére. Késedelem nélkül Wilhelm Terskát 500 válogatott német muskétással, s egy-egy zászlóaljnyi vallon gyalogossal és lovassal Egerbe küld. Néhány tapasztalt tisztet is az egri várba rendel. Ekkor utazik Egerbe a 7 évet Flandriában működött császári fo