Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Komáry Endre: Az egri vár feltárása és az idegenforgalom

zó alkalmas aktiváinkat. Éppen ezért őket helyi idegenvezetőknek nevezem, amit azért szükséges hangsúlyoznom, mert ezen a téren Magyarországon meglehetősen tisztázatlanok a fogalmak. Központi idegenvezetői tanfolyamokon országjáró túrák, sőt csoportos külföldi utazások vezetésére képeznek úgynevezett idegenvezetőket és ennek során egy-egy turisztikailag jelentős területről vagy városról csak igen általános ismereteket kapnak. Az ilyen helyeken őrzött műemlékek, így az egri vár bemutatására ezek az emberek csak kevésbé alkalmasak, mert a messziről érkezett turistáknak a meglátogatott helyet csak az képes élménnyé gazdagítani, akinek helyi ismeretei térbeli és időbeli vonatkozásban speciálisak, megragadóan konkrétak, vagyis ha azt tapasztaljuk, ha nemcsak a megtekintett tárgyakat, hanem az azokat bemutató idegenvezető személyét is élményként viszik emlékül a látogatók. Mindenekelőtt fogalmilag kell szétválasztani a helyi idegenvezetést és a túravezetést, aztán a speciálisnak kijáró rangot kell biztosítani a helyi idegenvezetésnek és ezzel együtt színvonalas bemutatást kell nyújtani. Meggyőződésem, hogy a szocialista kultúrpolitikai feladatokra elhivatott műemlékvédelem és idegenforgalom érdekei ebben a kérdésben is egybeesnek. 3. Eger város, Heves megye, sőt az ország idegenforgalmi propagandájában eddig is gyakran szerepelt az egri vár. A feltárások előrehaladásával szinte évről évre nő szerepe városunk és hazánk idegenforgalmi vonzástényezőinek sorában, ezért az egri várnak az idegenforgalmi jellegű kiadványokban is növekvő szerepet kell biztosítani. 4. Szorosan összefügg az egri vár történeti és művészeti ismereteket nyújtó, valamint hazafiságra nevelő szerepével az a követelmény, hogy Eger várost alkalmassá kell tenni az ifjú látogatók tömeges fogadására. Kevés hely van országunkban, ahol olyan tartalmassá lehet tenni az iskolai és más ifjúsági túrákat, mint Egerben. Ezért ez már nemcsak egri, hanem országos feladatot is jelent. Megvalósításához az ifjúság számára elfogadható, olcsó fogadási feltételek kiszélesítésére van szükség. Nem szabad ünneprontásnak éreznünk, ha a jubileumot ülő mai egriek nemcsak egybeforrottan büszkék Dobó „sasfészkére", hanem reálisan méregetik a rájuk bízott nagyszerű örökséggel járó gondokat is. Ez az alapja az okos munkálkodásnak és csak így lehet ma is igaz a Vörösmarty énekében őrzött Dobó-üzenet: „Mink ugyan állni fogunk, valamíg kő állhat Egerben." KOMÁRY ENDRE