Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Sedlmayr János: Az egri vár helyreállításának építészeti koncepciója

helyenként pedig egy-egy kevésbé jelentkező védőmű kiszabadításával, — ahogy azt a Dobó-bástya városképi megjelenítése érdekében javasoltuk. (Sajnos ,egyelőre kevés reményünk van a vasút által levágott északkeleti fülesbástya visszacsatolására, — amelyre a keleti vároldal értelmezhetősége miatt elengedhetetlenül szükség lenne.) A várfalak alatt elgondolt sétány, körüljárás, valamint a várlejtők rendezése is a védelmi rendszer kiemelését szolgálja. Egy bizonyos szélességű sáv kisajátítása azonban műszaki szempontok miatt is szükséges (ún. műszaki védősáv), hogy a falak ellenőrzését, tatarozását bármikor meg lehessen oldani, és a falak alá befúrt pincék felhasználásáról, ill. megszüntetéséről magánérdekek nélkül dönteni lehessen. E nagy anyagi áldozatokat követelő fontos munkát (kisajátítások, külső falak helyreállítása, várlejtők rendezése) a megyei tanács vállalta magára. A műszaki védősáv elkészítése azonban egyik legfontosabb koncepcióbeli döntés volt, olyan lépés, amely nemcsak Eger, hanem az egyéb városokban álló várak számára is példaként szolgálhat. A védelmi rendszer kedvezőbb bemutatását a föld alatti részekre is vonatkoztatni kell. E tekintetben egyelőre kevés újat túriunk nyújtani. Tervezzük azonban a Földbástya belső terének és folyosóinak megnyitását, valamint később azt is, hogy a Baldigara-féle falrendszer alatti aknafigyelő folyosókat víztelenítés után teljes egészében majd bemutatjuk. Jelentős nyereség lesz a váron belüli ágyúdomb, vagyis a Szépbástya végleges helyreállítása, amely Eger várának egyik legjellegzetesebb és hazai viszonylatban is ritka építménye. Ennek csak részleges visszaállítását tervezzük, mert a külső köpenyfal helyreállítása túlzottan sok új megjelenésű szerkezetet kíván. Az ágyúdomb állagbiztosítása révén azonban a vár legmagasabb pontján egy terasz alakulna ki, ahonnét nemcsak a város, hanem a vár teljes kiterjedése, védelmi rendszere is értelmesen áttekinthetővé válna. A védelmi objektumok mellett nagy gondot fordítunk a különbőz* korú, részben csak romként jelentkező középkori és koraújkori épületek bemutatására is. A gótikus püspöki palotán kívül mindenekelőtt a székesegyház romterületének helyreállítása és a gótikus kaputorony bemutatása volt e tekintetben döntő, de érdekes színfoltokkal gazdagodik a várbelső a középkori kutakkal, a kohó helyreállításával, az újonnan megtalált Cipóosztó-ház alsó szintjének visszaállításával stb. Végeredményben a védelmi rendszer kiemelésével, a több különböző korú építmény helyreállításával, meglévő épületekkel, a romterületekkel és kiál lításokkal a vár építészeti megjelenése jelentősen gazdagítható. A távlati elképzeléseinket, az új építészeti koncepciót a mai funkciók is befolyásolják. A várnak régi értelemben vett védelmi szerepe már régen végérvényesen megszűnt. Helyébe új kívánságok, új funkci léptek. A műemlék már ma is kulturális célt szolgál elsődlegesen, amely hatalmas idegenforgalmat vonz. Az évenként itt megforduló mintegy ötszázezer ember Eger várát szinte nemzeti zarándokhelyként keresi fel, amelyhez a műemlék kézzel fogható valóságot és atmoszférát ad. Az érkező nagyszámú közönséget a várban és környékén el kell látni: egyrészt minél több látnivalóval, kulturális ismeretekkel, de másrészt járulékos szolgáltatásokkal is. Több évi munka után is hangoztatnunk kell, hogy az egri vár, hírnevéhez képest, nem nyújt elegendő élményt. Valószínűnek tartjuk, hogy az irodalmi ismereteken nevelkedett látogató számára Eger még a távlatban sem lesz eléggé attraktív: egy