Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

De akik elkezdték az ásást most sem nyugodtak. Bármennyire is kilátástalannak látszott anyagi helyzetük, bíztak, hogy egyszer csak kilábolhatnak a hullámvölgyből, és folytathatják az eddig már oly szép eredményt mutató munkát. Az átbeszélgetett éjszakák eredményeként egyik ötlet a másik után született. Pénzt kellett szerezni, mindenáron! — S szereztek. Igaz, hogy egyenlőre csak annyit, hogy nem kellett bezárni a kazamatákat a látogatók előtt. A fenntartásra, a biztonságra, maguk ötletével, a maguk erejéből előteremtették a szükséges összeget. Bort mértek a kazamata lejárójában. — Drága volt az üveg? — Cserépkorsókat készítettek. Kerámia műhelyt állítottak fel. A kis egyiptomi formájú amforába töltötték a bort. Később a törvényesen is jóváhagyott kerámia műhely termékei jól jövedelmeztek. Ignácz Sándor gondnoksága alatt lassan rendbe jöttek a kazamaták anyagi visszonyai, — sa pénz elég volt az állagfenntartásra, üzemeltetésre. Üj feltárásra azonban már nem került sor. Pataki Vidor tudományos kutatásaival volt elfoglalva. Pálosi Ervin' lekötötte professzori munkája. A befolyt pénz arra is elég volt, hogy a templom romjait befedjék vékony betonlappal, beültessék fehér virággal, s a romkert köré kerítést állítsanak. A kazamaták látványossága magában is elegendő, hogy a gazdasági konszolidálással együtt nőjjön a vendégek száma. S a látogatók jöttek a filléres vonattal Budapestről, Pécsről, Debrecenből. Az iskolák ide vezették osztálykirándulásaikat. Nőtt a látogatók száma, nőtt az állandó vezetőké is. — Tisztázódtak Pataki levéltári kutatásai következtében a vár történetének korábbi és az 1552 utáni mozzanatai is. De új feltárásra a kazamatákban már nem került sor. 1938-ban Patakit Budára helyezte a zirci apát. Pálosi Kolozsvárra került egyetemi tanárnak. — A vár dr. Lénárt János és Ignácz Sándor gondjaira maradt. A látogatók nem vették észre a változást. Számuk egyre nőtt a háború alatt is. A felszabadulás után még öt évig gondoskodtak a kazamaták nyitva tartásáról, gondozásáról, karbantartásáról, a belépőjegyek jöved méből. Míg 1949. december 31-én minden elszámolással együtt Léi János át nem adta az államosítást végző Múzeumok Országos központja és a minisztérium által kinevezett új igazgatónak. Üj emberek, új szervezéssel mutatták az egyre növekvő számú látogatónak, — egj^enlőre még mindig csak a kazamatákat. Változás akkor következett a vár életében, amikor 1957-ben a kincstár átadta a vár egész területét a Dobó István Vármúzeumnak. Hatalmas állami dotációval megindulhatott a Műemlékek Országos Felügyelősége irányításával és munkájával újra a tudományos feltárás, és ennek nyomán a helyreállítás. Enek a munkának az eredményében gyönyörködhet ma már a templom romkertjében, a Földbástyán, a déli vársétányon, (s hamarosan a nyugatin is), sétáló évenkénti félmillió látogató. De a kazamatákban azokon a folyosókon, és olyan körülmények között járnak még, mint ötven évvel ezelőtt ezt az úttörő feltárók láthatóvá és járhatóvá tették. Hisszük, hogy az ötven év emléke a rendelkezésre álló hatalmas anyagi lehetőség nem is olyan soká a felszín feltárása mellett befejezi a föld alatti, — Egert híressé tevő, — erődrendszer feltárását, bemutatását is. LENÁRT ANDOR