Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

netére vonatkozó aktákat, térképeket a levéltárakban, hanem általában a középkori várépítészettel is foglalkozzék. Az ásatásokhoz megszerezték a szükséges plusz költséget. Szép eredményekkel haladt a feltárás, — és a vasúttal megújított földszállítási szerződésnek is eleget tudtak tenni. A fő feltárási terület ugyan a templom maradt, de belekóstoltak a Zárkándy, a Tömlöc és Sándor bástyák romhalmazába is. A kazamaták látogatottsága szükségessé tette, hogy állandó vezetőt és gondnokot alkalmazzanak. Az első Piffkó Lajos, az ásatási munkások — mondanánk máma — miivezetője volt, akinek az is feladatköréhez tartozott, hogv a napközben kazamatát látni jött vendégeknek felvilágosítást adjon, levezesse őket a föld alá, és beszedje a 50 ill. a 20 filléres belépődíjat. A gondnokságot tőle Ignácz Sándor vette át, aki e tisztet haláláig, 1961-ig látta el. Az 1928., de különösen az 1929. évi közgyűlési jegyzőkönyvek a város atyáinak megnövekedett érdeklődéséről tanúskodnak. Dr. Mészáros Béla, képviselőtestületi tag interpellált napirenden kívül a feltárás meggyorsítása érdekében.

20 Elsősorban a villany bevezetését sürgette és a segély összegének az emelését, valamint a MÁV-val kötött újabb szerződés következtében felmerült 2500 pengő adósság átvállalására hívta fel képviselőtársai figyelmét. — Minden felvetett probléma megoldását elérte Mészáros dr. 1928 közepén, — miután a városban elhelyezték az utcai táblákat, — bevezették a várba a villanyt, s ettől kezdve tovább nőtt a látogatók száma. Feltárták a román és a felső, XV. századi gótikus templom alapfalait. A látnivaló egyre bővült. A város vezetői a növekvő idegenforgalom érdekében egyre többet áldoztak. Amikor a helyreállítási munkák miatt adósságba keveredtek, s tartozásukat semmiképpen nem tudták kiegyenlíteni Patakiék, és Miskolczy és Kánya Nándor építészvállalkozók perre vitték követelésüket, a közgyűlés felhatalmazta Trak polgármestert, hogy az adósság rendezésére ha kell váltót is aláírhat. A kazamata lejáratot áthelyezték a Setét-kapuhoz. A látogatók száma tovább nőtt. 1929. évben már 6000 fizető vendég látta a kazamatákat. Amíg az országos jelentőségű ásatások folytak, amik következtében csendben és észrevétlenül a kazamata egyre kényelmesebben, tartalmasabban vált láthatóvá; az időközben létrehozott idegenforgalmi hivatal országraszóló propagandába kezdett. Megindultak a filléres vonatok, — s egyszerre csak azt vehették észre az egriek, hogy felpezsdült a város vasárnapi élete. Temploma eddig is volt Egernek, több mint húsz. A borát évszázadok óta ismerték, termelték, és itták ország-világszerte. A melegvizét is már a középkortól használták gyógyításra. — De nem jöttek barokk templomot, kanonoki házat nézni, fürödni, bikavért inni Egerbe eddig. —De igenis jöttek az emberek Egerbe kazamatát látni! Csodálatos távlatok nyíltak. De jött a gazdasági válság. 1931. augusztus 20-án az Eger c. lapban

21 szomorú cikk látott napvilágot, mely tulajdonképpen az ásatás e kezdeti szakaszának lezárását jelentette. Ez évben már nem ásnak tovább, mert nincs pénz. Ráment