Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

Pálos Ervinnek; mint a kereskedelmi iskola vezetője, igazgatója Lénárt Jánosnak. — Pálosi Ervin maga is munkatársa a lapnak. Ez időben és később nem is esv vezércikkét. riDortiát ő írta. Az első télen a lejáró megközelíthetőségének nehézsége miatt a feltárt rész látogatása és a munka szünetelt. A tél a szervezés időszaka volt. Tavasszal aztán a diákok munkája mellé új lendítő erő kapcsolódott, a katonaságé. Március végétől újra megtekinthető volt a folyosórendszer; felnőtteknek 10 000, gyermekeknek 500O koronáért. A vezetőt ekkor már bármikor meg lehetett találni. A Várköz utca 11. szám alatt a Bolyky bástya északkeleti sarkánál lakott Piffkó Lajos. Április közepén az újság már egy sor új eredményről számolhatott be Eger város érdeklődő közönségének." Köszöni a segítséget a katonai parancsnokságnak, Csörgei Károly helyőrség-, Ghiczky Ferenc ezredparancsnoknak, akik a helyőrség derék utász szakaszával segítségére siettek a fel táróknak. A Bebek bástya feltárása nekik köszönhető. ..A Bebek bástya elpusztult kiugrásának sarkában egy méter átmérőjű akna vezet a legmélyebb folyosóból a fölötte levő terembe, amelynek egyike a középen elhelyezett pillér útján egy, a téglalap élei mentén körülfutó folyosó képét mutatja. Valamivel tovább, a folyosó boltozatának tetején 10 méteres közökben rókalyukszerű nyílást találunk. Ha föltornásszuk magunkat, láthatjuk, hogy kisebb-nagyobb helyiségekbe vezetnek. A harmadik rókalyuk egy szűk és meredek folyosót rejteget..." Ennek kitisztítása van folyamatban. A város közben megszavazott támogatását Pálosi professzor részletekben kérte a tanácstól. Az összeg 500 pengő! A kéréshez Pálosi mindig csatolta azt is, hogy mire kívánja felhasználni a kapott pénzt. 1926 július 16-án

1

'

1 például ,,egy további segély" kitalálását kérve elmondta, hogy azért kérte a még meglévő segélyösszeget, mert a katonai állomásparancsnok által rendelkezésére bocsátott 12 honvéd, 10 napon át előkészítette a terepet a Bebek bástya feltárására. Ebben a kérésében egyébként azt is jelentette, hogy újabb 10 méteres útszakaszt sikerült a Várköz utcában feltölteni. E jelentésből tudjuk meg, hogy a kitermelt földet ekkor még a Sánc ez utcájának a feltöltésére használták fel. A katonaság hathatós segítsége hozta maga után a város mind gazdagabb támogatását. Ha targoncára, vagy más segítségre volt szükség, — egy kérést sem utasított vissza a város.

15 Igaz, hogy a kérések mindig szerények voltak, de minden esetben az ügy előrehaladását segítették. Ennek a megnövekedett segítőkészségnek a magyarázatát az adja, hogy felismerték a város vezetői a feltárás hallatlan idegenforgalmi jelentőségét, ill. lehetőségét. Trak Géza polgármester a balatonfüredi idegenforgalmi kongresszuson még csak (de már!) így fogalmazott: „Eger történelmi múltja, barokk műemlékei, fekvése, egészséges levegője, a Bükk hegység déli nyúlványai, kies kirándulóhelyei, VÁRROMJAI méltóan felkelthetik az idegen érdeklődését."

16 S közben eredményesen tovább folyt a kazamaták feltárása. 1927. augusztus 7-én így összegezhetett az Egri Népújság:

17 „Ma két bejárata van a föld alatti résznek. Egyik a Bolyky, másik a Bebek bástya alatt. — A darázskövekből falba beépített folyosókból 450 méter járható, pedig 1925. nyarán még 15—20 méteren is csak hason csúszva lehetett közle-