Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

A restaurált helyek megtekintéséért saját céljaikra díjak szedhetők. (De a kincstár képviselőitől nem.) A fentiek értelmében addig is, amíg a honvédelmi miniszter válasza megérkezik, a honvéd állomásparancsnokság a munka megkezdésére az engedélyt megadta. Ez az írásos engedély még nem volt Lénárt János és Pálos Ervin kezében, amikor már megkezdték a szerény lehetőségekkel számolva a feltáró- és helyreállító munka szervezését, propagálását. Amikor megkezdték ezt a tevékenységet, még nem gondolták, nem tudták, hogy a diákok munkája csak megindítója egy hosszú, költséges tevékenységnek. Hiszen amit — másfél évszázad szisztematikusan rombolt, pusztított, betömött, — azt kellett romjaiból kiásni, s újra láthatóvá, használhatóvá tenni. 1925. július 24-én az Eszterházy Károly cserkészcsapat nevében, Lénárt János és Pálos Ervin aláírásával, kérvény érkezett a városi tanácshoz.

6 Ebben engedélyt kértek, hogy a patakból, a mérnöki hivatalnál történt előzetes bejelentés után a szükséges mennyiségű sankot díjmentesen elszállíthassák. — Kérték, hogy azt a kaput, amely az Érsekkert mögött akkor nyitott utcával ott fölöslegessé vált, megkaphassák, hogy a lejáratot a várban kíváncsiskodók elől el tudják zárni. — Továbbá, hogy az újjáépítéshez a városi lajt szállítson fel vizet a restaurálás színhelyére. Az indokaikat így sorolták: A magyar királyi kincstár hozzájárulásával megindítják a Bolyky bástya fokozatos restaurálást, amely munkát az egri vár földalatti folyosórendszerének járhatóvá tételével kezdenek meg. A kincstár hozzájárulásával a kazamaták megtekintéséért belépti díjat fognak szedni. Az így befolyt összegeket a vár fokozatos restaurálására és cserkészcélokra fogják fordítani. „Meg vagyunk győződve, hogy a t. Tanács figyelmét nem kerülte el az a tény, hogy a kazamaták hozzáférhetővé tétele nagymértékben fog hatni a magyar diákság fantáziájára és a nagyobbarányú idegenforgalom megindulásának egyik jelentékeny tényezőjévé válhat. Megjegyezni bátorkodunk, hogy mérnök szakemberek nézete szerint is a vár-folyosó-labirint építészetileg is ritkítja párját, úgy megtekintése felnőttek számára is tanulságos és érdekes. Tekintettel, hogy a munkálatok megkezdésekor nekünk a bástyát több szempontból el kell zárnunk a külvilágtól, az ingyenes cserkészmunkán kívül egyes anyagokra lesz szükségünk addig is, míg a belépti díjak szedése lehetővé válik. Ezen anyagokat, amennyiben nem sikerül adakozás útján megszerezni, meg kell vennünk." Az elzárás szükségessé főokául a kőlopást jelölték meg. Amióta a bástyát figyelték, megállapíthatták, hogy az ép falrészekből több köbméter faragott követ loptak el az utóbbi hetekben. Levelük befejezéseként kérték a tanácsot, hogy a közérdekű célra való tekintettel évi egymillió ötszázezer korona segélyt utaljon ki, és annak hováfordítását a mérnöki hivatallal ellenőriztesse. A tanács méltányosnak találta a tanárok kérvényét. Mindent megadott a kért dolgok közül, csak a lajt ügyében utasította őket az önkéntes tűzoltóparancsnokhoz, mert csak a tűzoltóknak volt olyan. A pénzt az előre nem látható kiadások terhére kiutalta, és utasította a számvevőség útján a közpénztárt, hogy ezen összeget Lénárt János tanár bélyegtelen elismervényére fizesse ki. Megígérte, hogy a folyamatos segé-