Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)
Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)
bástya tetején a Kálvária három keresztjét, és építik a felvezető út mentén a ma már eltűnt klasszicista stációkat. Az első tudományos jellegű régészeti ásatást a várban a székesegyház betemetett romjai között 1862-ben Henszlmann Imre kezdeményezésére Gerster és Benkó építészek végzik. Ennek eredményeit Ipolyi Arnold dolgozza fel értékes, bár művészettörténeti következtetéseiben ma már túlhaladott tanulmányában. 1871-ben Bartakovics érsek a hadikincstárnak ajánlja fel a vár nagy részét, és ismét katonaság költözik falai közé. A gótikus palota földszintjén áristomot és puskamüves műhelyt, emeletén laktanyát rendeznek be, majd az egykori várpiac körül újabb kaszárnyaépületeket emelnek. Ezekben az években egy lelkes kutató, Balogh János főhadnagy vizsgálgatja a megmaradt várfalakat és bástyákat, és járja végig a beomlott vagy betemetett kazamatákat. Felfedezéseit 1881-ben kiadott Egervár története című könyvében ismertette. Fél évszázaddal később, 1925-ben kezd végül hozzá a vár nagyarányú feltárásához két lelkes egri tanár, Pálosi Ervin és Pataki Vidor vakációzó tanítványaival és nehezen összegyűjtött pénzen fogadott földmunkásokkal. Az 1938-ig folytatott ásatások során hordják ki a feltöltést a kazamatákból és a Baldigara-féle keleti erődrendszer aknafigyelő folyosóiból, ágyútermeiből. Ekkor tárják fel a székesegyház teljes területét is, míg végül a háború félbeszakítja a nagy jelentőségű munkát. 12 1956-ban az Országos Műemléki Felügyelőség indítja meg újból a vár félbemaradt ásatását és a helyreállításokat. A munkának újabb lendületet ad 1958-ban a honvédség kiköltözése a vár területéről, amelynek most már az egri Dobó István Múzeum lesz méltó gazdája. A jelenleg is folyó munkálatok során feltárták és helyreállították a középkori püspöki palotát, a hozzá csatlakozó Tömlöc- és Földbástyát, a Varkoch-kapubástyát és a déli várfalat. Jelenleg a székesegyház romjainak teljes feltárása és állagmegóvása, a DK-i fülesbástya, a Szépbástya és déli oldalán a gótikus kis kaputorony feltárása és restaurálása folyik. A vár sok évszázados története nem zárult le. Annyi pusztítás, annyi rombolás után a számunkra oly becses romokból egyre több válik újra láthatóvá, és nyújt maradandó élményt az évről évre növekvő számú látogatónak. Détshy Mihály JEGYZETEK: 1. A közölt adatokat az egri jezsuitáit História Domusában jegyezték fel (Iványi Béla másolata az egri Dobó I. Múzeum adattárában). 2. Specification Der Zeig Ambts Rechnung. Orsz. Lvt. Kam. lvt. Lymbus IT. s. 17. es. Közölte Thaly K. Századok 1872, 337. o. 3. Egri Főkápt. Magánlevt. Liber Actorum ven Cap. ab anno 1649 bejegyzése, Iványi B. másolata a Dobó I. Múzeum adattárában. 4. A visszavételről Egri Érs. Lvt. Liber XTV. 20. lap. A haditanács utasítása Orsz. Lvt. Conceptus Exped. ex 1688. No. 316. Iványi B. másolata u.ott.
