Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Az egri vár története, VII. (1687-1967)

dalánál ásott kutatóárkok metszeteinek segítségével — a Setét-kapu feletti terület rendezését. A kutatóárkok rétegei azt bizonyították, hogy ez a terület D-felé erősen lejtett, a várfal mögött pedig itt is töltés húzódott a belső támfalak fölött. A mélyebb rétegek feltárására itt nem kerülhetett sor a 6—8 m vastag, agyagos, leletszegény rétegek miatt. E terület ugyanis a fülesbástya építése előtt a külső várhoz tartozott, amelynek járószintje sok méterrel mélyebben feküdt. A fülesbástya építésekor e területet a külső és belső vár között kialakított széles árokból kitermelt agyaggal töltötték fel. E terület feltárásakor a felső rétegben sok XVI—XVIII. századi leletet találtunk (edénytöredékek, kályhaszem- és kályhacsempe-töredékek, csontgyűrű stb.). Előkerült itt a külső és belső várat elválasztó vastag várfal felső része is. Ez a fal határolja most ezt a területet a Szépbástya felől. A Szépbástya és a Setét-kapu feletti terület feltárásával és helyreállításával fejeződik majd be e terület végleges rendezése. Ennek során alakítjuk majd ki a most rendezett terület és a későgótikus székesegyház mélyebben fekvő szintje közti kapcsolatot is. KOZÁK KÁROLY JEGYZETEK: 1. E terület tervezési munkáit Sedlmayr János ép. mérnök végezte. A feltárási munkákban részt vettek: Kozák Éva, Németh Margit, Magyar Kálmán. 2. A felmérést Fodor László techn. és Csorba Csaba rég. halig, készítette. 3. 1957-ben a feltárást Galván Károly végezte itt.