Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

A délkeleti fülesbástya feltárása

Felmérési rajz az egri várról 1764-ből. vékony, É—D-i irányú falat találtunk, s a szemben levő bástyafalban előtűnt a belülről már korábban ismert, elfalazott „rejtekkapu" körvonala. Az előbb említett vékony fal ennek a kapunak használhatóságát biztosította még akkor is, amikor a várárkot már nagyrészt feltöltötték. A bástya kiugró fülrészében támfalakat találtunk annak erősítésére. E fülrész É-i falára merőleges árok végében egy „kút" kávájának maradványai kerültek elő. A bástya K-i fala előtt végzett nagyarányú tereprendezés és feltárás, lehetővé tette e várfal helyreállítását, értelmes bemutatását és a várnak ezen oldalról történő lezárását. A nagy kváderkövekből rakott fal rongált részeinek lebontásakor, letisztításakor derült ki, hogy ezt a falat másodlagosan felhasznált, faragványos részeikkel befelé fordított gótikus kövekből építették. A szépen faragott kövek arra utalnak, hogy azokat a székesegyház gótikus részeinek lebontása után szállították ide a XVI. század második felében a bástya építéséhez. A kibontott kövek között van egy igen érdekes darab. A kő sima, befelé fordított lapján egy olyan fülesbástyás vár rajza látható, mint az egri vár. Az egyik itt dolgozó kőműves, vagy talán az azokat irányító mester rajzolhatta azt a kőre, amikor a vár DK-i fülesbástyáját építették. A bástya K-i fala és a vasút között egy keskeny, boltozott folyosó húzódik É-felé, amelynek alján tiszta víz folyik. E folyosót már évek óta is-