Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Történeti adattár III. - Emlékezés egy évfordulóra

Emlékezés egy évfordulóra Kilenc hónappal több, mint száz év. Ennyi idő múlt el a magyar régészek és művészettörténészek első nagyszabású egri találkozója és a második között. 1868. augusztus 24—29 napokon a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 13. közgyűlésén a régészeti szakosztály is külön előadásokat, bemutatókat tartott Egerben. Az akkori eseménysorozat jelentőségét a természettudományok szempontjából már tavaly ismertették városunk TIT-rendezvényei. Régészeink és művészettörténészeink a legméltóbban úgy emlékeztek meg a jubileumról, hogy a Magyar Régészeti-, Művészettörténeti- és Éremtani Társulat 1969. évi vándorgyűlését Egerben tartották, május 29—június 1 között. A társulati vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója csütörtökön délelőtt 11 órakor a városi tanács dísztermében volt. Lendvai Vilmos tanácselnök köszöntése után Oroszlán Zoltán egyetemi tanár elnöki bevezetőjében megemlékezett az 1868 évi vándorgyűlésről, majd Voit Pál „Eger és a barokk világkép" című előadása hangzott el. Délután a Vármúzeumban megnyílt „A parádi üveg" című kiállítás és egy bemutató a múzeum új szerzeményeiből. Később Kozák Károly végigvezetett a jelenleg folyó várásatások színhelyein, elsősorban a székesegyháznál időzve. Május 30-án 9.30 órakor a régészeti szekció a városi tanács dísztermében négy előadást hallgatott meg. Kalicz Nándor Heves megye kőés rézkorának történeti kérdéseit vázolta fel, Szabó János Győző Heves megye népvándorláskori történetének néhány problémáját taglalta, Soproni Sándor a hatvan—gombospusztai római erődről tájékoztatott, Kovács Béla az Egri Völgy középkori településtörténetéről beszélt. A művészettörténeti szekció a művelődési ház épületében ülésezett, s itt is négy előadást tartottak: Entz Géza „Ipolyi Arnold és a magyar középkori művészettörténet", Bakó Ferenc „Házak és udvarok Heves megyében", Héjjné Détári Angela „Fazola Henrik ismeretlen műve Egerben", Szabó Júlia „A Tanácsköztársaság művészeti direktóriumának vásárlásai címmel. Május 30-án délután Voit Pál és Gerő László vezetésével két csoportban a résztvevők megtekintették a város nevezetesebb műemlékeit. Május 31-én egésznapos kiránduláson a környék műemlékeit látogatták meg két autóbusszal: Feldebrő templomát, a kisnánai várat, majd a verpeléti XVIII. századi kovácsműhelyt és a verpeléti templomot; Tarnaszentmária templomát, Pétervásárán a templomot és a kastélyt, a váraszói és a szűcsi templomokat, végül a bélapátfalvi cisztercita templomot és kolostorromokat. Itt Oroszlán Zoltán búcsúzó szavaival a társulati gyűlés hivatalos programja befejeződött. Június 1-én egy autóbusszal